Bővült a milliós budapesti kerületek köre

2023. 06. 19., 14:13

Duplájára bővült az egymillió forint feletti négyzetméterárral büszkélkedő fővárosi kerületek köre. A budapesti kerületekben átlagosan 9 százalék körüli áremelkedést hozott az idei év, 11 kerületben mutatnak az adatok 10 százalék feletti drágulást és mindössze két kerületben, Csepelen és a IV. kerületben tapasztalt mérséklődést, illetve stagnálást a négyzetméterárak tekintetében a Duna House.

Elmaradni látszik az ingatlanpiac átalakulásával sokak által várt nagyobb mértékű árcsökkenés a fővárosban, ahol a 2023-as eladások alapján 11 kerületben tapasztalt 10 százalékos, vagy azt meghaladó átlagos négyzetméterár-emelkedést a tavalyi év átlagos áraihoz képest a Duna House. A budapesti kerületekben átlagosan 9 százalékkal lettek magasabbak a négyzetméterárak, mint 2022-ben.

„Duplájára emelkedett azoknak a fővárosi kerületeknek a száma, ahol az ingatlanok átlagos négyzetméterára meghaladta az egymillió forintot. A Duna House értékesítési adatai szerint 2022-ben még csupán két budai, az I. és a XII. kerület, valamint a szűk értelemben vett pesti belváros, vagyis az V. kerület tartozott a milliós kerületek közé, azonban 2023-ban újabb három területtel bővült a kör” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

2023 első öt hónapjának eladásai alapján újként csatlakozott a milliós kerületek közé a II. kerület, ahol több mint negyedével ugrott meg az ár a tavalyihoz képest. Így idén már több mint 1,2 millió forintot kell fizetnie annak, aki a II. kerületben szeretne letelepedni vagy ingatlanba fektetni. A legmagasabb négyzetméterárral rendelkező fővárosi kerületben az eladások fele 100 millió forint feletti értéket képviselt, így a II. kerületben ingatlanvásárlásra fordított összeg átlagosan a 120 millió forintot is meghaladta a 2023-as tranzakciók alapján.

A Duna House ügyfelei körében készült, budapesti kerületek népszerűségét vizsgáló felmérés rekordere, a XIII. kerület is csatlakozott a millió feletti átlagos négyzetméterárral büszkélkedő kerületek közé, ahol a 2022-ben mért átlagos árnál 4 százalékkal többért lehet lakáshoz jutni idén. A vevők átlagosan 55,5 millió forintért, megközelítőleg 55 négyzetméteres lakásokat vásároltak.

Tavalyhoz képest mindössze 2 százalékkal lett költségesebb az otthonteremtés Újbudán, azonban a drágulás következtében itt is egymillió forint fölé szökött a négyzetméterár. A kerületet preferáló vásárlók átlagosan 63,3 millió forintot költöttek, 63 négyzetméteres lakásokra.

A 2023-as adatokat tekintve, Csepel megelőzve a XX. kerületet, a legolcsóbb kerület lett idén a fővárosban. Aki csepeli otthont szeretne vásárolni 550 ezer forint/m2 körül átlagárral kalkulálhat, az átlagos ingatlanra fordított összeg az idei adatok alapján egyébként kevéssel haladta meg a 31 millió forintot.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS