Baranyai ingatlanpiac: szerény áremelkedés 2023-ban, CSOK-várakozások 2024-ben

2024. 01. 22., 14:10

Éves összevetésben mindössze 3 százalékkal emelkedett tavaly az átlagos négyzetméterár Baranya vármegyében. A Duna House adatai alapján otthonteremtésre az egy évvel korábbihoz képest 6 százalékkal többet, közel 31 millió forintot fordítottak a vevők, ennyiért átlagosan 79 négyzetméteres házakat, illetve lakásokat vásároltak.

„2023-ban mind a kereslet, mind az árak emelkedése alacsonyabb fokozatra kapcsolt országos szinten, így Baranya vármegyében is, azonban az idei év az otthonteremtési támogatásoknak köszönhetően várhatóan meghozza majd a fordulatot. Az ország legdélibb vármegyéje büszkélkedhet ugyanis a vármegyék között a második legtöbb, 281 Falusi CSOK-os preferált kistelepüléssel, így a gyermeket tervező párok egyik kedvelt célpontjává válhat ez a terület” – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

A vármegyében értékesített ingatlanok között az elmúlt évek során változó arányban ugyan, de mindig vezető szerep jutott a családi házaknak. A 2023-as évben 39 százalékos többséggel kertesházra szerződtek a Baranya vármegyében vásárló ügyfelek, ezt a trendet pedig a megújult otthonteremtési támogatások még tovább erősíthetik majd, ami kihatással lehet az árakra is. Az előző évhez képest a családi házak tekintetében 8 százalékos árváltozás jelentkezett 2023-ban, így már 284 ezer forintos átlagos négyzetméteráron juthattak házhoz a vásárlók Baranyában tavaly, amelyért átlagosan 13 százalékkal többet, vagyis 32,3 millió forintot fizettek. A ráfordítással együtt a választott ingatlanok mérete is emelkedett, átlagosan 114 négyzetméteres otthonokra szerződtek az ingatlanközvetítő közreműködésével vásárlók.

A második legkeresettebb ingatlantípus a téglaépítésű lakás volt, amely a 2022-es adatokhoz képest 5 százalékponttal alacsonyabb, 30 százalékos arányban szerepelt az adásvételek között a Duna House tranzakciós adatai szerint. Négyzetméterárak tekintetében is hasonló volt a trend, 5 százalékos mérséklődés után 517 ezer forint/m2 áron lehetett téglalakáshoz jutni tavaly Baranya vármegyében. Az ingatlanra fordított összeg szintén csökkent, 32,1 millió forintról 30,8 millió forintra mérséklődött a téglalakások esetében, az átlagos alapterület pedig változatlanul 59–60 négyzetméter.

A Baranya vármegyei tranzakciók között 6 százalékponttal erősödött a panellakások népszerűsége, immár 28 százalékra emelkedett az előfordulásuk a tavalyi adásvételeket tekintve. A fokozódó kereslet ezúttal enyhe nyomot hagyott csupán az árakban, ugyanis mind a négyzetméterárak, mind az ingatlanra fordított összeg tekintetében mindössze 3 százalékos eltérést mutatnak az előző évi adatok 2022-höz képest. Baranya vármegyei, megközelítőleg 50 négyzetméteres házgyári lakáshoz így közel 480 ezer forintos négyzetméteráron, átlagosan 24,8 millió forintért juthattak a vásárlók.

Jelentősebb ütemben növekedtek a négyzetméterárak a Baranya vármegyei újépítésű ingatlanokat illetően, itt a 2022-es árszinthez képest 21 százalékos emelkedést mutatnak az értékesítési adatok. Átlagosan 90 négyzetméteres alapterülettel rendelkező új ingatlanra 814 ezer forintos átlagos négyzetméteráron, 73,1 millió forintért szerződhettek a vevők. A magas árszintnek köszönhetően azonban arányaiban feleannyi újépítésű ingatlan talált gazdára 2023-ban, mint az azt megelőző évben.

„A legkeresettebb település a 2023-as adatok szerint változatlanul a megyeszékhely, Pécs volt, itt zárult a Duna House által közvetített vármegyei tranzakciók 65 százaléka. A vármegyei átlagos négyzetméterárak 2022-höz képest 3 százalékkal nőttek a tavalyi év során. Az ingatlanra fordított átlagos összeg pedig megközelítette a 31 millió forintot” – összegezett Benedikt Károly.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.
2024. 08. 16., 22:15
epizód: 2024 / 16   |   hossz: 22:09
Az Edinburgh-i Egyetem magyar docense nem csak azt mesélte el, hogyan vezetett az útja egy hazai egyetemről a tengerentúli Caltech-re, majd Skóciába, hanem azt is, hogy jelenlegi kutatási területe ígéretes jövőképet fest a szív- és érrendszeri betegek hatékonyabb gyógyítása számára. A kémiai és biomérnök tudós egy pakisztáni kollégájával együtt fejlesztett 3D nyomtatással készülő véreret, aminek még az alapanyagát is ők állítják elő, olcsó nyersanyagokból. A forradalmi megoldás véglegesítéséhez nemzetközi együttműködésre is nyitott tudósok szerint a találmányuk egy napon humán betegekbe is beültethető lesz, jelentősen csökkentve a fertőzések veszélyét és gyorsítva a felépülést.
Hosszútávon döbbenetesen kevés cég éli túl a generációváltást. A lehetséges megoldásokról kritikusan fontos beszélni ezekben az években, amikor nagyon nagy létszámú hazai vállalatvezető éri el a nyugdíjkorhatárt, és nem biztos, hogy van koncepciója a gyeplő átadására. Laczkó Péter, a Lawrence & Bennet tulajdonos-vezérigazgatója bemutatja, milyen alapvető stratégiákat kell alkalmazni, hogy megmeneküljenek az évtizedek alatt felépített családi vállalkozások és az élethosszig végzett munkával összeszedett örökségek. A szakembernek arra is van válasza, hogy milyen módon folytassa a munkát egy cég, ha a leköszönő vezetőt már biztosan nem követi családtag.

  Rovathírek: GUSTO

Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS