Baranyai ingatlanpiac: szerény áremelkedés 2023-ban, CSOK-várakozások 2024-ben

2024. 01. 22., 14:10

Éves összevetésben mindössze 3 százalékkal emelkedett tavaly az átlagos négyzetméterár Baranya vármegyében. A Duna House adatai alapján otthonteremtésre az egy évvel korábbihoz képest 6 százalékkal többet, közel 31 millió forintot fordítottak a vevők, ennyiért átlagosan 79 négyzetméteres házakat, illetve lakásokat vásároltak.

„2023-ban mind a kereslet, mind az árak emelkedése alacsonyabb fokozatra kapcsolt országos szinten, így Baranya vármegyében is, azonban az idei év az otthonteremtési támogatásoknak köszönhetően várhatóan meghozza majd a fordulatot. Az ország legdélibb vármegyéje büszkélkedhet ugyanis a vármegyék között a második legtöbb, 281 Falusi CSOK-os preferált kistelepüléssel, így a gyermeket tervező párok egyik kedvelt célpontjává válhat ez a terület” – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

A vármegyében értékesített ingatlanok között az elmúlt évek során változó arányban ugyan, de mindig vezető szerep jutott a családi házaknak. A 2023-as évben 39 százalékos többséggel kertesházra szerződtek a Baranya vármegyében vásárló ügyfelek, ezt a trendet pedig a megújult otthonteremtési támogatások még tovább erősíthetik majd, ami kihatással lehet az árakra is. Az előző évhez képest a családi házak tekintetében 8 százalékos árváltozás jelentkezett 2023-ban, így már 284 ezer forintos átlagos négyzetméteráron juthattak házhoz a vásárlók Baranyában tavaly, amelyért átlagosan 13 százalékkal többet, vagyis 32,3 millió forintot fizettek. A ráfordítással együtt a választott ingatlanok mérete is emelkedett, átlagosan 114 négyzetméteres otthonokra szerződtek az ingatlanközvetítő közreműködésével vásárlók.

A második legkeresettebb ingatlantípus a téglaépítésű lakás volt, amely a 2022-es adatokhoz képest 5 százalékponttal alacsonyabb, 30 százalékos arányban szerepelt az adásvételek között a Duna House tranzakciós adatai szerint. Négyzetméterárak tekintetében is hasonló volt a trend, 5 százalékos mérséklődés után 517 ezer forint/m2 áron lehetett téglalakáshoz jutni tavaly Baranya vármegyében. Az ingatlanra fordított összeg szintén csökkent, 32,1 millió forintról 30,8 millió forintra mérséklődött a téglalakások esetében, az átlagos alapterület pedig változatlanul 59–60 négyzetméter.

A Baranya vármegyei tranzakciók között 6 százalékponttal erősödött a panellakások népszerűsége, immár 28 százalékra emelkedett az előfordulásuk a tavalyi adásvételeket tekintve. A fokozódó kereslet ezúttal enyhe nyomot hagyott csupán az árakban, ugyanis mind a négyzetméterárak, mind az ingatlanra fordított összeg tekintetében mindössze 3 százalékos eltérést mutatnak az előző évi adatok 2022-höz képest. Baranya vármegyei, megközelítőleg 50 négyzetméteres házgyári lakáshoz így közel 480 ezer forintos négyzetméteráron, átlagosan 24,8 millió forintért juthattak a vásárlók.

Jelentősebb ütemben növekedtek a négyzetméterárak a Baranya vármegyei újépítésű ingatlanokat illetően, itt a 2022-es árszinthez képest 21 százalékos emelkedést mutatnak az értékesítési adatok. Átlagosan 90 négyzetméteres alapterülettel rendelkező új ingatlanra 814 ezer forintos átlagos négyzetméteráron, 73,1 millió forintért szerződhettek a vevők. A magas árszintnek köszönhetően azonban arányaiban feleannyi újépítésű ingatlan talált gazdára 2023-ban, mint az azt megelőző évben.

„A legkeresettebb település a 2023-as adatok szerint változatlanul a megyeszékhely, Pécs volt, itt zárult a Duna House által közvetített vármegyei tranzakciók 65 százaléka. A vármegyei átlagos négyzetméterárak 2022-höz képest 3 százalékkal nőttek a tavalyi év során. Az ingatlanra fordított átlagos összeg pedig megközelítette a 31 millió forintot” – összegezett Benedikt Károly.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS