Baranyai ingatlanpiac: szerény áremelkedés 2023-ban, CSOK-várakozások 2024-ben

2024. 01. 22., 14:10

Éves összevetésben mindössze 3 százalékkal emelkedett tavaly az átlagos négyzetméterár Baranya vármegyében. A Duna House adatai alapján otthonteremtésre az egy évvel korábbihoz képest 6 százalékkal többet, közel 31 millió forintot fordítottak a vevők, ennyiért átlagosan 79 négyzetméteres házakat, illetve lakásokat vásároltak.

„2023-ban mind a kereslet, mind az árak emelkedése alacsonyabb fokozatra kapcsolt országos szinten, így Baranya vármegyében is, azonban az idei év az otthonteremtési támogatásoknak köszönhetően várhatóan meghozza majd a fordulatot. Az ország legdélibb vármegyéje büszkélkedhet ugyanis a vármegyék között a második legtöbb, 281 Falusi CSOK-os preferált kistelepüléssel, így a gyermeket tervező párok egyik kedvelt célpontjává válhat ez a terület” – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

A vármegyében értékesített ingatlanok között az elmúlt évek során változó arányban ugyan, de mindig vezető szerep jutott a családi házaknak. A 2023-as évben 39 százalékos többséggel kertesházra szerződtek a Baranya vármegyében vásárló ügyfelek, ezt a trendet pedig a megújult otthonteremtési támogatások még tovább erősíthetik majd, ami kihatással lehet az árakra is. Az előző évhez képest a családi házak tekintetében 8 százalékos árváltozás jelentkezett 2023-ban, így már 284 ezer forintos átlagos négyzetméteráron juthattak házhoz a vásárlók Baranyában tavaly, amelyért átlagosan 13 százalékkal többet, vagyis 32,3 millió forintot fizettek. A ráfordítással együtt a választott ingatlanok mérete is emelkedett, átlagosan 114 négyzetméteres otthonokra szerződtek az ingatlanközvetítő közreműködésével vásárlók.

A második legkeresettebb ingatlantípus a téglaépítésű lakás volt, amely a 2022-es adatokhoz képest 5 százalékponttal alacsonyabb, 30 százalékos arányban szerepelt az adásvételek között a Duna House tranzakciós adatai szerint. Négyzetméterárak tekintetében is hasonló volt a trend, 5 százalékos mérséklődés után 517 ezer forint/m2 áron lehetett téglalakáshoz jutni tavaly Baranya vármegyében. Az ingatlanra fordított összeg szintén csökkent, 32,1 millió forintról 30,8 millió forintra mérséklődött a téglalakások esetében, az átlagos alapterület pedig változatlanul 59–60 négyzetméter.

A Baranya vármegyei tranzakciók között 6 százalékponttal erősödött a panellakások népszerűsége, immár 28 százalékra emelkedett az előfordulásuk a tavalyi adásvételeket tekintve. A fokozódó kereslet ezúttal enyhe nyomot hagyott csupán az árakban, ugyanis mind a négyzetméterárak, mind az ingatlanra fordított összeg tekintetében mindössze 3 százalékos eltérést mutatnak az előző évi adatok 2022-höz képest. Baranya vármegyei, megközelítőleg 50 négyzetméteres házgyári lakáshoz így közel 480 ezer forintos négyzetméteráron, átlagosan 24,8 millió forintért juthattak a vásárlók.

Jelentősebb ütemben növekedtek a négyzetméterárak a Baranya vármegyei újépítésű ingatlanokat illetően, itt a 2022-es árszinthez képest 21 százalékos emelkedést mutatnak az értékesítési adatok. Átlagosan 90 négyzetméteres alapterülettel rendelkező új ingatlanra 814 ezer forintos átlagos négyzetméteráron, 73,1 millió forintért szerződhettek a vevők. A magas árszintnek köszönhetően azonban arányaiban feleannyi újépítésű ingatlan talált gazdára 2023-ban, mint az azt megelőző évben.

„A legkeresettebb település a 2023-as adatok szerint változatlanul a megyeszékhely, Pécs volt, itt zárult a Duna House által közvetített vármegyei tranzakciók 65 százaléka. A vármegyei átlagos négyzetméterárak 2022-höz képest 3 százalékkal nőttek a tavalyi év során. Az ingatlanra fordított átlagos összeg pedig megközelítette a 31 millió forintot” – összegezett Benedikt Károly.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS