Baranya vármegye

Itt találod az összes cikket a „Baranya vármegye” témában!

Duna House: 41,5 millió forintba került az év elején „az átlag baranyai ingatlan”

Duna House: 41,5 millió forintba került az év elején „az átlag baranyai ingatlan”

2025 első két hónapjának tranzakciói alapján az átlagos négyzetméterár tavalyhoz képest 17 százalékkal emelkedett, míg Pécsett ennél is komolyabb drágulás látható.
2024. 05. 08., 17:10
Lendületet vett a baranyai ingatlanpiac 2024-ben

Növekvő vevői érdeklődést és tranzakciószámokat hozott 2024 Baranya vármegye ingatlanpiacán, ahol 11 százalékkal, 432 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár, az ingatlanvásárlás átlagos költsége pedig meghaladta a 31 millió forintot.

2024. 01. 22., 14:10
Baranyai ingatlanpiac: szerény áremelkedés 2023-ban, CSOK-várakozások 2024-ben

Éves összevetésben mindössze 3 százalékkal emelkedett tavaly az átlagos négyzetméterár Baranya vármegyében. A Duna House adatai alapján otthonteremtésre az egy évvel korábbihoz képest 6 százalékkal többet, közel 31 millió forintot fordítottak a vevők, ennyiért átlagosan 79 négyzetméteres házakat, illetve lakásokat vásároltak.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS