Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek mind többen teszik fel a kérdést: meddig folytatódik a kamatcsökkenés, mikor érjük el a 2 évvel ezelőtti kamatszintet? A válasz azonban nem az, amit sokan várnak.
A lakáshitelek kamata az elmúlt időszakban érdemben csökkent: a Bankmonitor lakáscélú jelzáloghitel kalkulátora szerint 2023. elején a legalább 10 évig fix kamatozású kölcsönök THM értéke 8,54–11,86 százalék volt, míg jelenleg 6,57–7,29 százalék között alakul a teljes hiteldíj-mutató értéke. (Egy 20 millió forint összegű, 20 éves futamidejű hitel esetében, amennyiben az adós 450 ezer forint havi nettó jövedelmet igazol.)
Ez a kamatcsökkenés egy 20 millió forint összegű, 20 éves futamidejű hitel esetében már összességében 5,3–12,9 millió forint megtakarítást eredményezhet a két évtized alatt. De még mindig messze vagyunk a korábbi Kánaántól, hiszen 2021 tavaszán egy hasonló lakáshitelt még 3,03–5,31 százalékos THM mellett lehetett igényelni.
Most, hogy végre az infláció és az alapkamat is érdemben csökkenésnek indult sokszor kapják meg a Bankmonitor szakértői a kérdést: mikor tér vissza a korábbi állapot? Erre sajnos nem tudunk biztató választ adni. A lakáshitelek szempontjából lényeges hosszabb futamidejű pénzpiaci hozamok ugyanis érdemben emelkedett az év eleje óta:
– Az 5 éves BIRS mutató értéke év eleje óta 5,81 százalékról 6,81 százalékra nőtt.
– A 10 éves BIRS mutató értéke év eleje óta 5,91 százalékról 6,87 százalékra nőtt.
– A 20 éves BIRS mutató értéke év eleje óta 5,85 százalékról 6,88 százalékra nőtt.
– Az 5 éves futamidejű állampapír referenciahozam értéke év eleje óta 5,95 százalékról 7,11 százalékra nőtt.
– A 10 éves futamidejű állampapír referenciahozam értéke év eleje óta 6,06 százalékról 6,99 százalékra nőtt.
– A 20 éves futamidejű állampapír referenciahozam értéke év eleje óta 6,26 százalékról 6,99 százalékra nőtt.
Az adatok a 2024. január 2-i és a 2024. április 24-i értékeket mutatják. (A BIRS azt mutatja meg, hogy az egyes bankok milyen kamaton adnának kölcsönt egymásnak hosszú futamidőre.) Vagyis a hosszú futamidejű hozamok 0,73–1,16 százalékpontot emelkedtek egy negyedév alatt.
A bankoknak is be kell szerezniük a hitelhez szükséges forrást, ennek a költségét, illetve alakulását lehet becsülni a hosszú futamidejű pénzpiaci hozamok alapján. Eszerint, ha emelkednek az állampapír-, bankközi hozamok, akkor a bankok forrásköltsége is megnő. Emiatt, ha a pénzintézet megfelelő profitot szeretne elérni az új hiteleken, akkor azt drágábban, magasabb kamat mellett kell kínálnia.
Ha hosszabb távon stabilizálódna a mostani szinten a BIRS mutató és az állampapírhozam értéke, akkor jó esély van egy érdemi – alsó hangon is 0,5 százalékpontos – kamatemelésre.
Ha elfogadjuk, hogy a lakáshitelek banki forrásköltsége a BIRS mutató változása alapján módosul, akkor érdemes részletesebben megvizsgálni, hogy mekkora volt a hitelkamat és a BIRS különbsége a múltban, mondhatni mekkora volt a bankok profitrátája. A Bankmonitor szakértői ehhez a 10 éves futamidejű BIRS mutató értékének alakulását vizsgálták meg.
1. A hitelfelvevők számára legkedvezőbb időszakban, 2021 áprilisában a BIRS értéke 3 százalék körül alakult, ehhez képest akkor 3,03–5,31százalék között volt a lakáskölcsönök THM értéke. Ez nagyságrendileg azt jelenti, hogy a bankok nyereségrátája valahol 1–1,2 százalék között mozoghatott.
2. A legdrágább, 2023. januári időszakban a BIRS értéke 8 százalék körül mozgott, a hitelek teljes éves költsége viszont 8,54–11,86 százalék körül alakult. Ez alapján a bankok nyeresége 2 százalék körül volt.
3. 2023. október elején – vagyis az önkéntes kamatplafon (pontosabban THM-plafon) bevezetésekor – a BIRS értéke 7 százalék felett járt. Az új hitelek THM értéke ugyanakkor nem haladhatta meg a 8,5 százalékot. Vagyis a banki nyereség 1,2–1,3 százalék körül alakulhatott.
4. Az önkéntes kamatplafon szigorításakor, vagyis 2024 elején a BIRS értéke 6 százalék körül mozgott, ehhez képest nem lehet 7,3 százaléknál magasabb THM mellett lakáshitelt nyújtani. Ezek alapján a banki nyereség valahol 1,3 százalék körül mozoghatott akkoriban.
5. Jelenleg a 10 éves BIRS értéke kicsivel 7 százalék alatt van, ezzel szemben a lakáshitelekre továbbra is a 7,3 százalékos önkéntes kamatplafon van érvényben. Ezek alapján a bankok nyeresége érdemben beszűkült, valahol 0,3 százalék körül lehet.
Szóba került az önkéntes kamatplafon (szokás önkéntes THM plafonnak is hívni). Ennek jegyében ugyanis – az önként csatlakozó bankok – nem adhatnak egy meghatározott árnál drágábban lakáshitelt. Ez a szint a 2023. októberi indulásakor 8,5 százalékos THM értéken volt meghúzva, amit idén januárban 7,30 százalékos THM értékre csökkentettek. A hitelkamatok érdemi emelkedéséhez a bankoknak ki kell lépnie az önkéntes THM plafonból, vagy a plafont kell feljebb tolni. Önkéntes dologról beszélünk, így a bankok számára nem lenne tényleges következménye annak, ha kilépnének ebből az intézményből, vagyis nem jelent érdemi akadályt a számukra.
Az önkéntes THM plafon nem lesz tehát visszatartó erő, ha a gazdasági, pénzpiaci helyzet úgy kívánja, akkor a bankoknak lépniük kell. A számok alapján 0,5–1,0 százalékpontos drágulás sem elképzelhetetlen, ami egy 20 millió forint összegű, 20 éves futamidejű új lakáshitelnél 6–12 ezer forint törlesztőrészlet emelkedést eredményezhet.
Ez nem azt jelenti, hogy holnaptól minden bank drágítani fog, de jó eséllyel a legkedvezőbb ajánlatok kamata emelkedni fog valamelyest a következő hetekben, illetve kiemelkedő jövedelemmel rendelkező ügyfelek egyre nehezebben kaphatnak egyedi ajánlatokat, extra kedvezményeket. Ugyanis a bankok a piaci változásokra késleltetve reagálnak. A kamatmódosítás egyszerű lépésnek tűnik, de elég komoly adminisztratív terhet ró a bankokra, éppen ezért csak tényleg indokolt esetben fordulnak ehhez. De a tartós hozamemelkedés, a pénzpiaci környezet középtávú romlása már ilyen helyzetnek tekinthető.
A hitelfelvétel előtt állók számára a további kamatcsökkenés rövid távon egy szép álomnak tűnik, erre nem érdemes várni. Sőt, inkább érdemes felgyorsítani az ingatlankeresési folyamatot, emellett a pénzpiaci hozamkörnyezet alakulását is fontos nyomon követni: az alapkamatról és az inflációról ugyanis rengeteget hallhatunk, de ezek csökkenése nem vonja maga után az új jelzáloghitelek kamatcsökkenését. Érdemes ezen alap mutatók mellett megismerkedni a BIRS mutatóval és a hosszú futamidejű állampapírhozamokkal is, ezek alakulása ugyanis jobban hat az új jelzáloghitelek kamatára.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.