A nyaralók piacán verhetetlen a Balaton és a Velencei-tó

A nyaralók piacán verhetetlen a Balaton és a Velencei-tó
2022. 08. 21., 15:23

A nyaralók piacán továbbra is a balatoni és a velencei-tavi nyaralók a legkeresettebbek az ingatlan.com vasárnap közzétett elemzése szerint.

A nyaralók iránti összkeresletet figyelembe véve a Balaton-parti Siófok és Balatonalmádi, valamint a Velencei-tó partján található Gárdony a legkeresettebb nyaralótelepülés Magyarországon.

Ugyanakkor az ezer felkínált ingatlanra jutó megkeresések alapján Balatonszabadi, Balatonederics és Dörgicse a sorrend.

Az ingatlanforgalmazó cég saját adatai alapján készült összesítés szerint a keresettség és az árak között jelentős eltérés mutatkozik, a második listát vezető Balatonszabadiban például idén augusztusban 607 ezer forintos négyzetméterár volt a jellemző.

A két 10-es keresleti listára felkerült települések közül a legdrágább 1,354 millió forintos négyzetméterárral Alsóörs, amely csak az ötödik az ezer ingatlanra jutó megkeresések száma alapján, az ugyanezen a listán negyedik Paloznak a második legdrágább 1,3 millió forinttal.

Ugyanakkor az összkereslet alapján éllovas Siófokon 1,277 millió forintos négyzetméterárat számolt az ingatlanforgalmazó. Balatonalmádiban 829 ezer, Gárdonyban 779 ezer forint volt a jellemző négyzetméterár idén augusztusban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS