A magyar ingatlanárak még mindig kedvezőek európai összehasonlításban

2021. 09. 27., 16:15

Az elmúlt 10 évben exponenciálisan fejlődött a magyar ingatlanpiac, és a koronavírus gazdasági hatásai sem nyomták vissza a lakásárakat. Hazánk európai szinten így is a középmezőny végén helyezkedik el az „árversenyben", a szakemberek viszont további lehetőséget látnak az áremelkedésre. Szeptember 27., a Turisztikai világnap alkalmából a Duna House összegyűjtötte, milyen ingatlanárak jellemzik a piacot Európa fővárosaiban.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2021 első negyedévében 6,1 százalékkal emelkedett az ingatlanok ára az előző év azonos időszakához képest az Európai Unió tagországaiban mért lakásárindex alapján.

Az éves növekedési szint 2007 harmadik negyedéve óta nem volt ilyen magas. A tavalyi esztendő végéhez viszonyítva is további 1,7 százalékos drágulás prognosztizálható az európai ingatlanpiacon. Annak ellenére is, hogy a koronavírus a világ minden országának gazdasági szektorán rajta hagyta bélyegét – igaz, más-más mértékben.

A legmagasabb áremelkedés Luxemburgban (+17 százalék) volt megfigyelhető idén év elején a 12 hónappal korábbi adatokhoz viszonyítva, de Dániában, Litvániában, Csehországban és Hollandiában is 10 százalék feletti volt ez a mutató az Eurostat jelentésében. A Visegrádi Négyek közül nem csak a csehek (11,9 százalék), de a lengyelek is megelőzik hazánkat a piaci fejlődésben: míg Lengyelországban +7,2 százalékos volt az árváltozás 2020 első negyedévéhez képest, addig Magyarországon +4,6 százalék, Szlovákiában pedig ennél is mérsékeltebb, 2 százalék.

„Európa egészét vizsgálva, a magyar ingatlanpiac a középmezőny végén helyezkedik el az „árversenyben" – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. „Az albérletekért átlagosan 150.000 forintot kell fizetni havonta, egy belvárosi lakást pedig 850 ezer - 1 millió forint közötti négyzetméteráron lehet megvásárolni Budapesten. A Numbeo legfrissebb statisztikája2 szerint Horvátországban és Észtországban közel azonos árszínvonallal lehet számolni, ennél olcsóbban viszont olyan államok fővárosaiban lehet lakást vásárolni, mint San Marino, Szerbia, Ukrajna, Románia vagy Görögország. Méretarányosan a legkisebb összeget (242.000 Ft/m2) a török ingatlanokra lehet költeni."

A szakember hozzátette: „A TOP3-ban az Egyesült Királyság, Franciaország és Luxemburg szerepel – leszámítva Monacót, ahol olyan kiugró értéken (26,3 millió Ft/m2) kelnek el az ingatlanok, hogy összehasonlíthatatlan a többi ország adatával. Londonban több mint 4,5-szer nagyobb befektetést igényelhet egy lakásvásárlás, mint idehaza, de a párizsi árak is közelítenek ehhez a szinthez. A szigetországban egy belvárosi, átlagos méretű ingatlanért – átszámítva – közel 250 millió forintot kellene fizetni, és a franciáknál is mindössze csak 10-12 millió forinttal alacsonyabbak az átlagárak. Luxembourgban is 4 millió forint feletti négyzetméterárral kell kalkulálni, de egy 50 m2-es lakásra már „csak" 212 millió forintot kell költeni. Fővárosunknál még – többek között – Bécsben, Rómában, Pozsonyban és Vilniusban lehetne drágábban ingatlanba fektetni. Az összehasonlítást azonban nem szabad csak az árak mentén végezni, hiszen a lakosság jövedelmi helyzete is más-más az adott országokban, ami jelentősen befolyásolja a lakásárak alakulását Európa egyes részein a vizsgált időszakban."

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Van egy apró kis bolt a Liliom utcában, ahol a gasztronómia szerelmesei garantáltan elérzékenyülnek. Fekete Antonio szakácskönyvboltja majd’ kétszáz kiadó legjobbját kínálja azoknak, akik nem elégszenek meg a középszerrel.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS