A lakásépítés drágulása vetekszik a 20 százalék feletti inflációval

2023. 07. 19., 09:13

Jól meg kell gondolni, bele mer-e vágni valaki az építkezésbe, a költségek ugyanis az idei első negyedévben is 20 százalék felett nőttek az előző év elejéhez képest. Lakást és családi házat építeni 2022-ben 40 százalékkal többe került, mint 2020-ban, 2015 óta pedig mostanra már több mint duplájára emelkedtek a költségek – derül ki az Ingatlannet.hu elemzéséből.

Az emelkedő anyag- és munkaerőköltségek hatására az első negyedévben 21 százalékkal nőttek a lakásépítési költségek az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Ehhez hasonló mértékű (közel 22 százalékos) áremelkedést mértek a tavalyi év utolsó negyedévében. 2022-ben minden negyedévben 20 százalék körüli vagy azt meghaladó mértékű volt a drágulás a megelőző év azonos időszakához képest. Így tavaly az éves költségnövekedés meghaladta a 21 százalékot 2021-hez képest.

A KSH építési költség indexének értéke 2022 átlagában 2015-höz képest 96 százalékos emelkedést jelez, 2023 első negyedévében azonban a drágulás már elérte a 118 százalékot. Ez azt jelenti, hogy hét év alatt több mint megduplázódott a lakásépítés ára Magyarországon - hívja fel a figyelmet elemzésében az Ingatlannet.hu. Az idei drágulásban továbbra is az anyagköltségek növekedésének (23 százalékkal) volt döntő szerepe, de a munkaerőköltségek is kiemelkedő mértékben, 18 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét.

Mennyi a négyzetméterenkénti építési költség?

Az egy négyzetméterre jutó (azaz fajlagos) építési költségre vonatkozó adatot az idei első negyedévre nem közölt a KSH, de a tavalyi egész éves adatok alapján két év alatt mintegy 40 százalékkal drágult a lakásépítés Magyarországon.

  • Az új családi házaknál a fajlagos (azaz négyzetméterenkénti) építési költség 537 ezer forint volt, ami 40 százalékkal magasabb, mint volt 2020-ban.
  • Az új többszintes, többlakásos épületben létesített lakások fajlagos költsége 528 ezer forint (ez 39 százalékos emelkedés),
  • és a meglévő épületek bővítésével épített lakások fajlagos költsége 437 ezer forint volt tavaly (ami két év alatt 46 százalékos emelkedés).

Valamennyi épülettípust tekintve nem Budapesten, hanem Csongrád-Csanád vármegyében volt tavaly a legmagasabb a fajlagos építési költség, a fővárosban 553 ezer forint, a dél-alföldi megyében pedig 573 ezer forint. (A legkisebb költséggel, 484 ezer forintért Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében létesültek új lakások.)

Jelentősen alábbhagyott az építési kedv

Idén az első negyedévben mintegy 3600 lakás épült, ami 20 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A visszaesés 2021 első három hónapjához képest 41 százalékos, 2020-hoz képest pedig 24 százalékos volt.

Megcsappant a lakásépítési kedv is: január-márciusban közel 5000 lakásépítési engedélyt adtak ki, illetve regisztráltak egyszerű bejelentéssel építendő lakást. Ez 4000-rel kevesebb, mint amennyit 2022 utolsó negyedévében, és 3000-rel kevesebb, mint amennyit 2022 első negyedévében engedélyeztek – írja a Bank360 Csoporthoz tartozó Ingatlannet.hu. A községekben és a kisebb városokban a felére esett vissza az építendő lakások száma. A megyei jogú városokban 27 százalékos, a fővárosban 16 százalékos volt a csökkenés.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS