A lakásépítés drágulása vetekszik a 20 százalék feletti inflációval

2023. 07. 19., 09:13

Jól meg kell gondolni, bele mer-e vágni valaki az építkezésbe, a költségek ugyanis az idei első negyedévben is 20 százalék felett nőttek az előző év elejéhez képest. Lakást és családi házat építeni 2022-ben 40 százalékkal többe került, mint 2020-ban, 2015 óta pedig mostanra már több mint duplájára emelkedtek a költségek – derül ki az Ingatlannet.hu elemzéséből.

Az emelkedő anyag- és munkaerőköltségek hatására az első negyedévben 21 százalékkal nőttek a lakásépítési költségek az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Ehhez hasonló mértékű (közel 22 százalékos) áremelkedést mértek a tavalyi év utolsó negyedévében. 2022-ben minden negyedévben 20 százalék körüli vagy azt meghaladó mértékű volt a drágulás a megelőző év azonos időszakához képest. Így tavaly az éves költségnövekedés meghaladta a 21 százalékot 2021-hez képest.

A KSH építési költség indexének értéke 2022 átlagában 2015-höz képest 96 százalékos emelkedést jelez, 2023 első negyedévében azonban a drágulás már elérte a 118 százalékot. Ez azt jelenti, hogy hét év alatt több mint megduplázódott a lakásépítés ára Magyarországon - hívja fel a figyelmet elemzésében az Ingatlannet.hu. Az idei drágulásban továbbra is az anyagköltségek növekedésének (23 százalékkal) volt döntő szerepe, de a munkaerőköltségek is kiemelkedő mértékben, 18 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét.

Mennyi a négyzetméterenkénti építési költség?

Az egy négyzetméterre jutó (azaz fajlagos) építési költségre vonatkozó adatot az idei első negyedévre nem közölt a KSH, de a tavalyi egész éves adatok alapján két év alatt mintegy 40 százalékkal drágult a lakásépítés Magyarországon.

  • Az új családi házaknál a fajlagos (azaz négyzetméterenkénti) építési költség 537 ezer forint volt, ami 40 százalékkal magasabb, mint volt 2020-ban.
  • Az új többszintes, többlakásos épületben létesített lakások fajlagos költsége 528 ezer forint (ez 39 százalékos emelkedés),
  • és a meglévő épületek bővítésével épített lakások fajlagos költsége 437 ezer forint volt tavaly (ami két év alatt 46 százalékos emelkedés).

Valamennyi épülettípust tekintve nem Budapesten, hanem Csongrád-Csanád vármegyében volt tavaly a legmagasabb a fajlagos építési költség, a fővárosban 553 ezer forint, a dél-alföldi megyében pedig 573 ezer forint. (A legkisebb költséggel, 484 ezer forintért Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében létesültek új lakások.)

Jelentősen alábbhagyott az építési kedv

Idén az első negyedévben mintegy 3600 lakás épült, ami 20 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A visszaesés 2021 első három hónapjához képest 41 százalékos, 2020-hoz képest pedig 24 százalékos volt.

Megcsappant a lakásépítési kedv is: január-márciusban közel 5000 lakásépítési engedélyt adtak ki, illetve regisztráltak egyszerű bejelentéssel építendő lakást. Ez 4000-rel kevesebb, mint amennyit 2022 utolsó negyedévében, és 3000-rel kevesebb, mint amennyit 2022 első negyedévében engedélyeztek – írja a Bank360 Csoporthoz tartozó Ingatlannet.hu. A községekben és a kisebb városokban a felére esett vissza az építendő lakások száma. A megyei jogú városokban 27 százalékos, a fővárosban 16 százalékos volt a csökkenés.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS