A lakásépítés drágulása vetekszik a 20 százalék feletti inflációval

2023. 07. 19., 09:13

Jól meg kell gondolni, bele mer-e vágni valaki az építkezésbe, a költségek ugyanis az idei első negyedévben is 20 százalék felett nőttek az előző év elejéhez képest. Lakást és családi házat építeni 2022-ben 40 százalékkal többe került, mint 2020-ban, 2015 óta pedig mostanra már több mint duplájára emelkedtek a költségek – derül ki az Ingatlannet.hu elemzéséből.

Az emelkedő anyag- és munkaerőköltségek hatására az első negyedévben 21 százalékkal nőttek a lakásépítési költségek az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Ehhez hasonló mértékű (közel 22 százalékos) áremelkedést mértek a tavalyi év utolsó negyedévében. 2022-ben minden negyedévben 20 százalék körüli vagy azt meghaladó mértékű volt a drágulás a megelőző év azonos időszakához képest. Így tavaly az éves költségnövekedés meghaladta a 21 százalékot 2021-hez képest.

A KSH építési költség indexének értéke 2022 átlagában 2015-höz képest 96 százalékos emelkedést jelez, 2023 első negyedévében azonban a drágulás már elérte a 118 százalékot. Ez azt jelenti, hogy hét év alatt több mint megduplázódott a lakásépítés ára Magyarországon - hívja fel a figyelmet elemzésében az Ingatlannet.hu. Az idei drágulásban továbbra is az anyagköltségek növekedésének (23 százalékkal) volt döntő szerepe, de a munkaerőköltségek is kiemelkedő mértékben, 18 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét.

Mennyi a négyzetméterenkénti építési költség?

Az egy négyzetméterre jutó (azaz fajlagos) építési költségre vonatkozó adatot az idei első negyedévre nem közölt a KSH, de a tavalyi egész éves adatok alapján két év alatt mintegy 40 százalékkal drágult a lakásépítés Magyarországon.

  • Az új családi házaknál a fajlagos (azaz négyzetméterenkénti) építési költség 537 ezer forint volt, ami 40 százalékkal magasabb, mint volt 2020-ban.
  • Az új többszintes, többlakásos épületben létesített lakások fajlagos költsége 528 ezer forint (ez 39 százalékos emelkedés),
  • és a meglévő épületek bővítésével épített lakások fajlagos költsége 437 ezer forint volt tavaly (ami két év alatt 46 százalékos emelkedés).

Valamennyi épülettípust tekintve nem Budapesten, hanem Csongrád-Csanád vármegyében volt tavaly a legmagasabb a fajlagos építési költség, a fővárosban 553 ezer forint, a dél-alföldi megyében pedig 573 ezer forint. (A legkisebb költséggel, 484 ezer forintért Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében létesültek új lakások.)

Jelentősen alábbhagyott az építési kedv

Idén az első negyedévben mintegy 3600 lakás épült, ami 20 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A visszaesés 2021 első három hónapjához képest 41 százalékos, 2020-hoz képest pedig 24 százalékos volt.

Megcsappant a lakásépítési kedv is: január-márciusban közel 5000 lakásépítési engedélyt adtak ki, illetve regisztráltak egyszerű bejelentéssel építendő lakást. Ez 4000-rel kevesebb, mint amennyit 2022 utolsó negyedévében, és 3000-rel kevesebb, mint amennyit 2022 első negyedévében engedélyeztek – írja a Bank360 Csoporthoz tartozó Ingatlannet.hu. A községekben és a kisebb városokban a felére esett vissza az építendő lakások száma. A megyei jogú városokban 27 százalékos, a fővárosban 16 százalékos volt a csökkenés.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS