Idén jelentősen nőtt azoknak a jelenleg szülőkkel élő 19-29 éves fiataloknak az aránya, akik bizonytalanok abban, mikor hagyhatják el a „mamahotelt” – derül ki a K&H ifjúsági indexből. Az idei harmadik negyedévben 48 százalékuk nem tudta megtippelni az elköltözés időpontját, ami jóval meghaladja az egy évvel korábbi 37 százalékos arányt. A szülőknél lakó fiatalok 16 százaléka pedig nem is tervez költözéssel.
Sokkal nagyobb arányt képviselnek a 19–29 éves korosztályban azok, akik jelenleg a szülőkkel élnek, de bizonytalanok abban, mikor fognak elköltözni – többek között ez derül ki a K&H harmadik negyedéves ifjúsági indexből. Az ehhez készült reprezentatív kutatás a „mamahotelben” élők terveit térképezte fel.
A szülőkkel egy háztartásban élő fiatalok sokkal bizonytalanabbá váltak: 48 százalékuk nem tudta megmondani, hogy mikor fog elköltözni. Ez jóval magasabb az egy évvel korábbi 37 százalékos aránynál. A bizonytalanok számának emelkedése összefüggésbe hozható a kedvezőtlenebbé váló gazdasági környezettel, az infláció emelkedésével, a megélhetési kiadások növekedésével: sok fiatal számára ilyen környezetben biztonságosabb hátteret jelenthet a "mamahotel." Emellett a kutatásból kiderült, hogy a szülőkkel élő fiatalok hatoda, 16 százaléka olyan jól érzi magát, hogy nem is tervez elköltözni.
A „mamahoteles” fiatalok több mint fele, 54 százaléka beszáll a fenntartási költségekbe - egy évvel korábban ez 46 százalékukra volt igaz, míg 2020-ban csak 35 százalékuk járult hozzá a lakhatási kiadásokhoz. Akik most részt vállalnak a kiadásokban, havonta 40 ezer forintot fordítanak erre, ami megegyezik az egy évvel korábbi összeggel.
A felmérés szerint a szülőkkel élő fiatalok átlagosan 26 éves korukban költöznének el: ugyanez 2018-ban 28 év, 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben pedig egyaránt 25 év volt. Akik már elköltöztek a mamahotelből, azok valójában átlagosan 20 éves korukban távoztak onnan.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.