Hetvenkilenc jogszabályt módosít a 2023-as büdzsé megalapozását tartalmazó törvénycsomag, amelyet kedden 134 igen szavazattal, 55 nem ellenében fogadott el az Országgyűlés.
A jogszabály célja, hogy növekedési pályán tartsa a gazdaságot és megvédje a magyar családokat. Ezért törvényi szinten is megalapozza a Rezsivédelmi Alap és a Honvédelmi Alap államháztartási és költségvetés-szerkezeti szabályrendszerét.
A gazdasági növekedés védelme érdekében változnak az államháztartási, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény egyes rendelkezései. Létrejön a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács, bővülnek az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank hitelezési lehetőségei.
A jogszabály a kormánymegbízott elnevezést főispánra változtatja.
Jövőre valamennyi pénzügyi lízing adósságot keletkeztető ügyletnek minősül majd. Változik az államháztartás önkormányzati alrendszerének adatszolgáltatása, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok tisztségviselőinek járó illetmények megállapításának szabálya. A jogszabály ugyanakkor korlátozást tartalmaz az országos nemzetiségi önkormányzatok vezetőinek juttatására abban az esetben, ha az önkormányzatnak uniós vagy költségvetési visszafizetési kötelezettsége áll fenn.
Több ponton változnak az adózási szabályok is – például a cégautóadók esetében –, egyszerűsödnek a 25 év alattiak adómentességét érintő szabályok.
Ugyancsak változik a társasági adózásban a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott elszámolóárak, azaz a transzferár adatszolgáltatási kötelezettsége az adóelkerülés lehetőségének csökkentése érdekében. Emellett azonossá válik egy magyar társaság és egy külföldi vállalkozás belföldi fióktelepének adózása, mert mindkettő kötelezetté válik innovációs járulék fizetésére.
Szűkül azon esetek köre, amikor a vámhatóság mérlegelés nélkül fix mértékű vámigazgatási bírságot szabhat ki. Egyértelművé válnak a vagyonelkobzás szabályai, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt pedig a jövőben elnök vezeti, és munkáját elnökhelyettesek segítik. Emellett változnak a civil szervezetek pályázati szabályai is.
Létrejön a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács. A kiemelt térségi fejlesztési tanács tagja a főpolgármester és egy fővárosi közgyűlési tag, Érd, mint a terület egyetlen megyei jogú városának delegáltja, az uniós források felhasználásáért felelős miniszter képviselője, a kormányzati stratégiák kidolgozásáért felelős miniszter képviselője, a területrendezésért, az egészségügyért, a szociálpolitikáért, a köznevelésért, a közlekedésért, valamint a nemzeti közműszolgáltatásokért felelős miniszter képviselője, illetve a területfejlesztési törvény által a térségi fejlesztési tanács tagjaiként meghatározott képviselők.
Jövőre, ha egy település bármilyen okból nem képes fenntartani a helyi közösségi közlekedést, akkor az önkormányzat kezdeményezésére a közlekedésért felelős miniszter legfeljebb két évre úgynevezett végső menedékes szolgáltatót jelöl ki.
Számos hatáskör kerül továbbá az országos közlekedésszervezőhöz: a többi között a közszolgáltató kiválasztása, a tendereztetés vagy az elektronikus jegyrendszer és az utastájékoztató rendszer fejlesztési projektjei. A vasúti pályaműködtetéssel kapcsolatos feladatokat is az országos közlekedésszervező hatáskörébe helyezik.
A komp- és révszolgáltatás – nehézségek fennállása esetén – miniszteri rendelettel a helyi önkormányzattól kormányzati körbe vonható lesz.
Számos győri sportingatlan kerül a ETO Futball Sportszervező és Szolgáltató Kft. vagyonkezelésébe és üzemeltetésébe.
A jövőben az, aki részt vesz a miniszterelnök vagy a köztársasági elnök személyvédelemmel történő közszereplésén, ezzel hallgatólagosan hozzájárul ahhoz, hogy róla kép- és hangfelvétel készüljön. (MTI)
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”