A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2021 IV. negyedévében 7,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva; 2021-ben a GDP volumene az előző évhez viszonyítva 7,1, 2019-hez képest 2,1 százalékkal növekedett a nyers adatok szerint – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2021. IV. negyedévben az ipar teljesítménye 2,1, ezen belül a feldolgozóiparé 1,8 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a fémfeldolgozási termék, illetve az élelmiszeripar növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 21,4 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé 6,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 8,1 százalékkal lett nagyobb. A legerőteljesebb növekedés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (68,8 százalék), a szállítás, raktározás (20,5 százalék), illetve az információ, kommunikáció (14,1 százalék) nemzetgazdasági ágban történt. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 9,4 százalékkal nőtt. A művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás teljesítménye 13,7, a kereskedelemé 4,3 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 6,6 százalékkal bővült. A közigazgatás hozzáadott értéke 0,3, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 7,8 százalékkal növekedett. Az oktatás teljesítménye 0,3 százalékkal emelkedett.
A bruttó hazai termék 2021. IV. negyedévi, 7,1 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 4,6, az építőipar 1,2, az ipar 0,4 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül leginkább a szállítás, raktározás, illetve a kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás növelte a GDP-t (1,0 és 0,9 százalékponttal).
A háztartások tényleges fogyasztása 7,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 7,7 százalékkal nőtt. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 8,5 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A hazai fogyasztási kiadások volumene a tartósság szerinti csoportok mindegyikében növekedett, a szolgáltatásoké 13,6, a féltartós termékeké 11,0, a tartósaké 8,4, a nem tartósaké 3,1 százalékkal.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 5,7, a közösségi fogyasztásé 5,8 százalékkal lett nagyobb. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,7 százalékkal emelkedett.
A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 6,8 százalékkal nőtt.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás a IV. negyedévben 3,3 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene nőtt, a gép- és berendezésberuházásoké csökkent. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározásban jelentősen emelkedett, az ingatlanügyletek esetén számottevően visszaesett a fejlesztések volumene.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – 328 milliárd forintos passzívum keletkezett. Az export volumene (3,2 százalék) nagyobb mértékben bővült, mint az importé (2,3 százalék). Az áruforgalomban a kivitel 1,5, a behozatal 0,4 százalékkal kisebb lett az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 28,3, importja 19,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A bruttó hazai termék 2021. IV. negyedévi, 7,1 százalékos növekedéséhez a végső fogyasztás 4,8, a bruttó felhalmozás 1,6 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,8 százalékponttal növelte a gazdasági teljesítményt.
2021-ben az első becslés szerint a GDP értéke folyó áron 55 046 milliárd forint volt, volumene (a nyers és a naptárhatással kiigazított adatok alapján egyaránt) 7,1 százalékkal nőtt.
A termelési oldalon az ipar hozzáadott értéke 9,8, az építőiparé 15,8, a szolgáltatásoké 6,2 százalékkal nagyobb, a mezőgazdaságé 2,2 százalékkal kisebb lett.
A GDP növekedéséhez a szolgáltatások 3,6, az ipar 1,9, az építőipar 0,7 százalékponttal járult hozzá. A mezőgazdaság 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,3, a közösségi fogyasztás 4,8 százalékkal emelkedett, aminek együttes eredményeként a végső fogyasztás volumene 4,4 százalékkal nagyobb lett. A bruttó felhalmozás 8,7, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,0 százalékkal bővült. Az export volumene 10,1, az importé 8,2 százalékkal nőtt.
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 3,1, a bruttó felhalmozás 2,4, a külkereskedelmi forgalom egyenlege pedig összességében 1,7 százalékponttal járult hozzá a gazdaság növekedéséhez. (KSH)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.