2021 szeptemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 687 ezer fő volt. A 2021. július–szeptemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 663 ezer főt tett ki, ami 36 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában. A hazai elsődleges munkaerőpiacon nőtt a foglalkoztatottság, míg a külföldön dolgozók száma csökkent.
2021. július–szeptember az egy évvel korábbihoz képest:
A foglalkoztatottak létszáma 36 ezer fővel több, 4 millió 663 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 58 ezer fővel nőtt, addig a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié 19 ezerrel csökkent.
2021 szeptemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 687 ezer fő volt. A 2021. július–szeptemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 663 ezer főt tett ki, ami 36 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában. A hazai elsődleges munkaerőpiacon nőtt a foglalkoztatottság, míg a külföldön dolgozók száma csökkent.
A foglalkoztatottak létszáma 36 ezer fővel több, 4 millió 663 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 58 ezer fővel nőtt, addig a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié 19 ezerrel csökkent.
A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak száma 274 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 1,1 százalékponttal, 27,9%-ra csökkent. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 87,4%-ra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3,4 százalékponttal, 63,7%-ra emelkedett.
A foglalkoztatást tekintve Budapesten volt a legkedvezőbb a helyzet a 15–64 évesek körében, ahol a ráta értéke 78,6% volt, míg a legalacsonyabb érték Dél-Dunántúlt jellemezte (68,0%). Az előző év azonos időszakához képest minden régióban nőtt a foglalkoztatás, a legjelentősebben Pest régióban és Észak-Alföldön (egyaránt 1,6 százalékpont), míg a legkevésbé Budapesten és Dél-Dunántúlon (0,8–0,8 százalékpont). (KSH)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.