100 milliónál is többe kerül az otthonteremtés a legnépszerűbb fővárosi kerületben

2023. 03. 20., 12:10

Élre tört a II. kerület a budapesti lakásvásárlók körében készült felmérés szerint februárban. A kerületben 990 ezer forintos átlagos négyzetméteráron lehetett használt ingatlant vásárolni tavaly, míg az idei eladások alapján 1,4 millió forintra nőtt a négyzetméterár. A vevők főként befektetési céllal vásároltak a kerületben és átlagosan 109 millió forintot költöttek ingatlanra 2022-ben a Duna House adatai szerint.

Tarolt a kerületek közötti népszerűségi versenyben a II. kerület.  A Duna House ügyfelei között végzett felmérés alapján idén februárban az első helyen végzett, maga mögé utasítva a keresettségben csúcstartó XIII. kerületet, illetve a befektetők által kedvelt Teréz- és Erzsébetvárost is.

„Sosem volt még ilyen magas arányú az érdeklődés a kerület iránt, a februári hónapban rögzített adatok szerint a fővárosi érdeklődők 18,9 százaléka részesítette előnyben a II. kerületet otthonkeresése során” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

A főváros ötödik, a III. kerület után pedig a budai oldal második legnagyobb kerületének számít a II. kerület. A népesség szempontjából azonban nem minden a méret, a KSH 2021-es adatai szerint a kerület állandó lakosainak száma nem éri el a 87 ezer főt, ezzel népességét tekintve Budapest 23 kerületéből mindössze a nyolcadik a sorban.

A terület jelentős hányadát a Budai Tájvédelmi Körzet foglalja el, védett erdők, hegyek tarkítják a kerületet, ahol a földrajzi jellegzetességeknek köszönhetően mind a belváros nyüzsgését keresők, mind pedig a természetközeli, csendes, panorámás luxus iránt érdeklődők megtalálhatják a számukra ideális ingatlant. A Duna House értékesítési adatai alapján a kerületben 990 ezer forintos átlagos négyzetméteráron lehetett ingatlant vásárolni tavaly, ami a pandémia évéhez mérten közel 30 százalékos, 2021-hez képest pedig 27százalék-os növekedést jelent. A vásárlók átlagosan 109 millió forintot költöttek II. kerületi, átlagosan 110 négyzetméteres ingatlanokra. A legfrissebb, 2023-as tranzakciók alapján nem állt meg az áremelkedés a kerületben, a vevők 10százalék-kal többet költöttek lakásvásárlásra, az átlagos négyzetméterár pedig közel 1,4 millió forint volt az idén értékesített ingatlanok adatai szerint.

A vevők kiemelkedő arányban, 78 százalékban téglaépítésű lakásokra szerződtek 2022-ben, amelyekért 75,9 millió forintos átlagárat, illetve millió feletti négyzetméterárat fizettek. Az átlagos ingatlannagyság 71 négyzetméter volt. Családi házak tekintetében az átlagos ár 2022-ben már kevéssel 226 millió forint fölé emelkedett, ami 68 százalékos növekedést jelent az ingatlanra költött átlagos összegben, míg a négyzetméterárak 47 százalékban drágultak 2021-hez képest. Újépítésű otthont elenyésző arányban találni a kerületben, az idei, első negyedéves adatok alapján 2,1 millió forintos négyzetméteráron lehetett hozzájutni új ingatlanhoz, amelyért közel 250 millió forintos átlagárat fizettek a vevők.

„Bár a kerület iránt érdeklődők száma rekord nagyságú volt az idei év második hónapjában, rossz hír számukra, hogy a tulajdonosok nem szívesen válnak meg otthonaiktól ezen a területen. Az aktuális budapesti ingatlankínálatnak mindössze a 6 százalékát teszik ki a II. kerületben eladásra szánt házak és lakások a Duna House adatai szerint” – folytatta a szakértő.

A meghirdetett otthonok között olyan ritka különlegességekre bukkanhatnak a kerület iránt érdeklődők, mint például egy tájvédelmi terület mellett található, 3 milliárd forint felett kínált családi luxusrezidencia, amit kereken 3 millió forintért vásárolhat meg a vevő négyzetméterenként, de van közel 2 milliárdos összértéket képviselő villa is a palettán, amelyért 4,2 millió forintos négyzetméterárat vár az eladó.

A kerületben jelenleg elérhető, legalacsonyabb árú lakás egy 25 négyzetméteres, felújított garzon, ami központi elhelyezkedésének köszönhetően ideális befektetés, tulajdonosa közel 40 millió forintért válna meg tőle. Aki nagyobb összeget szán ingatlanpiaci befektetésre, közel 700 négyzetméter nagyságú, örökpanorámás telket is vásárolhat mindössze 211 ezer forintért négyzetméterenként.

 „A 2022-es ingatlanpiaci tranzakciókat vizsgálva a fővárosi eladások mindössze 4százalék-a zárult a kerületben, az eladók legnagyobb arányban örökségüket értékesítették, míg a tavalyi év során ingatlant vásárlók motivációját 28 százalékban a befektetési szándék, 25 százalékban a nagyobb ingatlanba költözés adta, a vevők 11,7 százaléka pedig első lakására szerződött a II. kerületben” – közölte Benedikt Károly.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS