Zavarok az online pénztárgépek rendszerében Romániában

2019. 03. 27., 11:00

Romániában az online pénztárgépek éppen azt a szerepet nem töltik be, amiért kötelezték a bevezetésüket. A beérkezett adatokat az adóhatóság nem tudja megfelelően feldolgozni, hogy kiszűrjék az adócsalást.

A vállalkozókat ellenőrzik, hogy áttértek-e az elektronikus naplós pénztárgépek használatára, ám az adatokat a rosszul kiépített rendszer miatt nem tudja megfelelően feldolgozni az Országos Adóhatóság (ANAF) – hívta fel a figyelmet Florin Jianu, a romániai kis- és közepes vállalkozók országos szövetségének (CNIPMMR) elnöke

A szakember szerint az adóhatóság nem tudja megfelelő szinten feldolgozni az adatokat, hogy kiszűrjék az adócsalást, és növeljék az adóbevételeket – írja a Krónika.

A szövetség beadványt intéz az adóhatósághoz, arra kérnek választ, hogy miként dolgozzák fel az elektronikus pénztárgépek révén beérkezett adatokat.

„A felelősséget a vállalkozókra hárítják, de tudnunk kell, hogy pontosan mi történik ezekkel az adatokkal” – fogalmazott Jianu.

„A vállalkozókra kötelezettségeket ró a kormány, ezek teljesítését az adóhatóság ellenőrzi is, ám a rossz érzést erősíti, ha azt látják, hogy a hatóság nincs felkészülve arra, hogy megfelelően működtesse a rendszert” – értékelt Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A kamara elnöke a megfelelő tájékoztatást is hiányolja a pénzügyminisztérium, az adóhatóság részéről. Szerinte megfelelően tájékoztatni kellene a vállalkozói szférát, hogy miért van szükség az elektronikus pénztárgépek bevezetésére.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS