Varga Mihály drónnal rakta le a gyár alapkövét

Varga Mihály drónnal rakta le a gyár alapkövét
2021. 10. 27., 17:30

Mérföldkőhöz érkezett a higiéniai papírtermékek piacán vezető magyar tulajdonú gyártó, a Vajda-Papír Kft. dunaföldvári gyárbővítő beruházása, elkészült az alappapírgyártó-csarnok, az alappapír-raktár és a cellulóz tárolási- és előkészítési területek is. A fejlesztés a terveknek megfelelően halad, így várhatóan 2022 áprilisára készül el a 16 milliárd forintból fejlesztett újabb üzemegység és ekkor elindulhat a próbaüzem is – ismertette Vajda Attila, a Vajda-Papír Kft. ügyvezető igazgatója.

Újabb gyáregységgel bővítik a Vajda-Papír Kft. Magyarország elsőszámú higiéniai háztartási papírtermékeket előállító integrált gyáregységét Dunaföldváron, a tavaly novemberben megkezdett munkálatok a terveknek megfelelően haladnak.

Vajda Attila, a Vajda-Papír ügyvezető igazgatója kiemelte: a kapacitásbővítéssel teljessé válik a higiéniai papírtermékeket gyártó piacvezető cég alapanyag ellátása, hozzátéve, hogy a beruházás a tervezett ütemben halad, nem várható késés a próbaüzem elindításában, és jelentős költségvetés túllépés sem.

Beszámolt róla, hogy az új üzem legfontosabb berendezését, az alappapírgyártó-gépet gyári tesztsorozatot követően átvették a cég műszaki szakemberei, és megtörténtek a működtetésével, kezelésével kapcsolatos első oktatások is. A beruházás következő jelentősebb állomása a gyártógép november elején induló telepítése lesz.

A berendezés mind a négy típusú (toalettpapír, papírtörlő, papír zsebkendő, papírszalvéta) higiéniai alappapír előállítására alkalmas lesz, éves kapacitása eléri a 80 ezer tonnát, így a jelenlegi, éves 35.000 tonna alappapír-gyártás 115 ezer tonna fölé nőhet. Vajda Attila hangsúlyozta, hogy a cég jövőbeni alappapírgyártási kapacitása fedezni fogja a higiéniai papírtermékek növekvő gyártásának papírigényét.

A világszínvonalú alappapírgyártó-gép lesz a gyáregység „lelke”, amely óránként öt tekercs, évente 80 ezer tonnányi alapanyag-tekercs előállítására képes. „A beruházás megvalósulása rendkívüli állomást jelent a vállalat életében, hiszen alapanyag gyártási kapacitásainkat háromszorosára növeljük, ami hamarosan újabb egyedülálló távlatokat nyit meg a vállalat előtt” – mondta Vajda Attila.

A világ egyik legmodernebb higiéniai papírüzemének számító dunaföldvári gyárat 2018-ban adták át, 15 milliárd forintos beruházással, a fejlesztésen és a bővítésen pedig gyakorlatilag a nyitás óta dolgoznak. Az építkezés volumenét jól érzékelteti, hogy a gépcsarnokok alapozásához használt vasbeton és az épületszerkezetek súlya a Lánchíd súlyának többszöröse, a működő üzem pedig két futballpályányi területű raktárral rendelkezik.

Vajda Attila hangsúlyozta, hogy az újabb gyáregység üzemeltetéséhez szükséges berendezések kiválasztásakor a legmodernebb technológiák mellett döntöttek, amelyek maximálisan figyelembe veszik mind a környezetvédelmi mind az energiahatékonysági szempontokat.

A beruházás megkezdését a gyáregység digitális alapkőletételi ceremóniáján jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter és Vajda Attila, a Vajda-Papír Kft. ügyvezető igazgatója tavaly novemberben. A pénzügyminiszter kiemelte: a vállalat 16 milliárd forintos beruházása 600 munkahelyet véd meg és 50 új munkahelyet teremt, amelyhez a kormány 5,5 milliárd forintos támogatást nyújt a Nagyvállalati Beruházási Támogatási program keretében. A térség életében meghatározó beruházás célja a kapacitásbővítés és a cég teljes alapanyag ellátásának biztosítása, ami stratégiai előnyt jelent a vállalatcsoport számára.

Vajda Attila azt is hangsúlyozta, hogy az új üzemnek köszönhetően az innovatív termékfejlesztés és az elérhető legmodernebb, energiahatékony technológia segítségével a magyar tulajdonú vállalat piacvezető pozíciója a régió még több országára kiterjedhet, és az export is tovább bővülhet. Kiemelte, hogy a cég éves higiéniai alappapír-gyártása bőven meghaladja a belföldi igényeket, így Magyarország önellátó is lehet ezekből a termékekből, a koronavírus-járvány alatt megnőtt kereslet mellett is. A higiéniai papírfogyasztás a higiénés elvárások és igények erősödésével folyamatosan emelkedik, Magyarországon is komoly még a növekedési potenciál, a cég a bővülő hazai és a külpiaci igények magas színvonalú kiszolgálása miatt is döntött a gyárbővítő beruházás mellett.

Az új gépsor termelését belföldön és külföldön egyaránt értékesítik majd, a többletbevétel várhatóan eléri az évi 21 milliárd forintot, amely éves szinten 80-100 millió forint társasági adó többlet befizetést keletkeztet. Az eddigi hazai gyártókapacitás további 80 ezer tonnával nőhet, ráadásul a fejlesztéssel nő a vidék megtartó ereje.

2020-ban a cégcsoport összesített árbevétele 52 milliárd forint lett, amely tíz százalékos növekedést jelent 2019-hez viszonyítva. Várhatóan 2021-ben a cégcsoport összesített árbevétele több mint 57,8 milliárd forint lesz, amely tíz százalékot meghaladó növekedést jelent 2020-hoz viszonyítva. 2022-ben a vállalat mind a belföldi, mind az export piacokon a 2021-ben realizált árbevétel jelentős növekedését várja.

Az ügyvezető arról is beszámolt, hogy a Vajda-Papír magyarországi cégeinél jelentős a növekedés, az első háromnegyedévben mintegy 10 százalékkal nőtt a bevétel az egy évvel korábbi időszakhoz képest, míg a volumen mintegy 8 százalékkal nőtt.

A vállalat Ooops! márkájú és a sajátmárkás higiéniai papírtermékeit – toalettpapír, papírzsebkendő, papírtörlő, papírszalvéta – Skandináviába, a Baltikumba és Kelet-Közép-Európa több mint 30 országába szállítják. A koronavírus-járvány kitörése óta az eddigi, átlagosan napi 2 millió tekercs gyártását 3 millióra emelte a toalettpapír termékeknél, papírtörlőből 20 százalékkal, papír zsebkendőből pedig 10 százalékkal emelték a termelést.

Egy magyar fogyasztó évi 9 kilogramm higiéniai papírterméket használ fel évente, így a cégcsoport egy átlagos évben 13 millió ember higiéniai papírszükségleteit elégítheti ki.

A Vajda-Papír 21 éve alakult családi vállalkozásként és a cégvezető vallja, hogy bár csoportszinten mintegy 650 munkavállalót foglalkoztatnak, továbbra is családi vállalkozásként tevékenykednek, azonban ma már nemzetközi színtéren és multinacionális gondolkodással. A cég 2013-ban Norvégiában is nyitott egy több mint 130 új munkahelyet teremtő leányvállalatot.

(Fotó: Pénzügyminisztérium és Vajda-Papír)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.
2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS