Válaszoltak a klímaváltozásra a magyar termelők

Válaszoltak a klímaváltozásra a magyar termelők
2021. 12. 22., 13:05

Automata öntözőberendezések és árnyékolás, termálvizes fűtés: többek között ilyen technológiai megoldásokkal próbálják mérsékelni a szélsőségessé váló időjárás okozta károkat a szentesi zöldségtermelők. Az ötszáz szentesi és környékbeli termelőt tömörítő DélKerTÉSZ egyik tagjánál már holland mintára, ledes lámpákkal megvilágított üvegházakban is termelnek koktélparadicsomot. A termelők folyamatosan azon dolgoznak, hogy egyre több magyar zöldség legyen elérhető a téli időszakban is.

A szélsőséges időjárás miatt nehéz időszakot zártak a szentesi zöldségtermelők: télen a sokáig tartó napfényszegény időjárás, tavasszal a hosszan tartó fagyok és nyáron a sorozatos hőhullámok mind kihívás elé állították a zárt fóliás és üvegházi termelőket. Az év második felétől pedig az termesztéshez szükséges alapanyagok, az úgynevezett inputanyagok árának emelkedését szintén kezelniük kellett.

A friss piaci termékeknél a műtrágya, gáz, az áram, az üzemanyag árának és a kamatteher költségeinek növekedése át fogja írni a friss piaci termelést jövőre is. Előfordulhat, hogy néhány termelőnél csúszhatnak akár az ültetések is, és ezeket az energiaköltségeket ki kell gazdálkodni – derül ki az ötszáz szentesi és környékbeli termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összeállításából.

Tonnák, milliárdok, hektárok

A DélKerTÉSZ-nél összességében az első tizenegy hónapban 5200 tonnával több zöldséget értékesítettek, mint az előző év azonos időszakában, így az értékesített mennyiség 50920 tonna volt. Az árbevétel pedig 10,8 milliárd forintra rúgott, ami 1,3 milliárddal több mint tavaly. Idén egyébként már 143 hektáron termelnek a tagok.

„Idén vegyesen alakult a kép. A friss piaci termékeknél 2020-as 22 ezer tonnáról 26 ezer tonnára nőtt a beszállított mennyiség az új üveg- és fóliaházaknak köszönhetően 2021 tizenegy hónapjában. A parikafélék területe öt hektárral nőtt, és több mint 13 ezer tonnára növekedett az értékesített mennyiség, az árbevétel pedig 6,6 milliárd forintot tett ki. A hegyes erős paprika jó időszakot zárt, TV-paprikából 14 százalékkal több jött be éves szinten idén, míg a kápiát jobban érintette az időjárás viszontagsága. A fürtös paradicsom esetében viszont 40 százalékkal növelte a termelői közösségünk a termelt mennyiséget, és további öt üvegházban zajlott a termelés” – mondta a DélKerTÉSZ elnöke, Nagypéter Sándor.

Fel kell készülni a klímaváltozásra

Szentes fontos hajtató körzet, ez az innovatív termesztési forma azt jelenti, hogy szabályozott környezetben, precíz, szinte izolált környezeti viszonyok mellett – többek között termálvízzel fűtött zöldségházakban – tudnak a zöldségek fejlődni.

Azonban az időjárás hatásai alól természetesen így sem tudják teljesen kivonni magukat. Nagypéter Sándor kiemelte, hogy a klímaváltozásra fel kell készülni, ennek a hatásait pedig technológiai fejlesztésekkel tompítani lehet. A forróságban például szükség van megfelelő szellőztetésre, árnyékolásra, automata öntözőberendezésekre, extrém forróságban pedig akár lassan már Magyarországon is felmerülhet az igény a hűtésre.

Paprikával és paradicsommal a magyar termelők április közepétől november végéig teljesen el tudják látni a magyar piacot. Az év vége felé, a hidegebb időben ugyan az előállított mennyiség csökken, de ilyenkor is van még magyar paprika. A DélKerTÉSZ termelői pedig folyamatosan azon dolgoznak, hogy egyre több magyar zöldség legyen elérhető a téli időszakban is, a következő szezontól ebben segítenek az üvegházépítések.

A DélKerTÉSZ tagjai között van olyan is, aki holland mintára az idei évi téli szezonban már ledes lámpákkal megvilágított üvegházakban is termel koktélparadicsomot. Így télen is egyre több magyar koktélparadicsom van a boltok polcain.

Népszerű a magyar zöldség külföldön is

A paprika az egyik leggyakrabban vásárolt zöldség a magyarok háztartásokban. Míg mennyiségben még mindig a tradicionális paprikafajtákat keresik a leginkább a magyarok, addig főleg a fiatalabb korosztály körében egyre népszerűbbek a különlegességek és a színesebb, édesebb fajták. A pandémia hozadékaként pedig a vásárlók változatlanul előnyben részesítik a csomagolt termékeket.

A szakember szerint a külpiacokon is jelentős az igény a magyar zöldségekre, nagyon népszerű például a kápia paprika, de a paradicsom esetében idén is jelentős volt az exportra való értékesítés, amely a hétszeresére nőtt éves szinten. A szentesi paradicsommal leginkább a közép-kelet-európai régió nagy áruházláncaiban találkozhattak a vásárlók. A december óta hungarikumnak számító szentesi paprikát – ide tartozik a fehér töltenivaló, a hegyes erős, a kápia és paradicsomalakú paprika – pedig a vevők Közép-Kelet-Európában és Németországban is megvásárolhatják már.

A nemzetközi piacokon is sikeres és versenyképes magyar zöldségekhez arra is szükség van, hogy azokat fejlett technológiával állítsák elő, hatékony logisztikai rendszerek legyenek, a DélKerTÉSZ pedig ezen az úton halad.

(Illusztráció: Pixabay)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS