Újabb rekordévet zár a hazai BSC-szektor

Újabb rekordévet zár a hazai BSC-szektor
2024. 11. 18., 10:18

Újabb rekordévet zár és térségi szinten is kiemelkedő eredményeket ért el az üzleti szolgáltató központok (BSC-k) magyarországi szektora a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség közreműködésével végzett felméréssorozat új adatai szerint, amelyeket a Business Services Hungary 2024 című budapesti konferencián mutattak be.

Joó István kormánybiztos, a HIPA vezérigazgatója (a képen) az ötödik alkalommal elvégzett ágazati felmérés eredményeit értékelve kiemelte, hogy a BSC szektor hazai története „sikersztori”. A BSC-k 60 százaléka több mint tíz éve van jelen az országban, a szektor már a GDP 3 százalékát biztosítja.A hazai BSC közösséget 215 vállalat alkotja, a foglalkoztatottak száma 110 000 felett jár, a kutatás-fejlesztés területén egyetlen év alatt megduplázódott a pozíciók száma – sorolta Joó István a HIPA közleménye szerint.

A konferenciát a HIPA, a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) és a BSC-ket összefogó nemzetközi szakmai szervezet, az ABSL (Association of Business Service Leaders) magyar tagja, az ABSL Hungary közösen szervezte.

Joó István a konferenciát megnyitó köszöntőjében elmondta: a HIPA eddig is teljes erővel támogatta a BSC szektort, 106 projekt révén 20 ezer munkahely megteremtéséhez járult hozzá. A 2030-ra szóló tervekről elmondta: a legfőbb cél, hogy az évtized végére 150 ezerre emelkedjen az ágazatban alkalmazottak száma, a vidéki, főleg az egyetemi városokban dolgozó munkatársaké pedig megduplázódjon. Ugyancsak kiemelt cél, hogy a magyar BSC szektor minél inkább rákapcsolódjon a magas szellemi hozzáadott értékű tevékenységek térnyerése felé mutató automatizálás trendjére, és 2030-ra vezető legyen a régióban.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter beszédében hangsúlyozta: egész Európában versenyképességi fordulatra van szükség, és ehhez hozzájárulhat a magyar modell, amelynek egyik alapelve, hogy a gazdaság igényeihez kell igazítani a felsőoktatást, a szakképzést és a kutatási, innovációs támogatások rendszerét.

Kohl András, az ABSL Hungary alelnöke rámutatott, hogy a BSC szektor EU-szerte több mint 31 millió embert foglalkoztat és mintegy 22 százalékkal járul hozzá a bruttó hozzáadott értékhez. Az üzleti szolgáltató központok az „innovációs motorjai”, és nélkülük „elképzelhetetlen az európai versenyképesség”. Ugyanakkor kiemelten fontos a képességek folyamatos fejlesztése, és hogy a képzés „összhangban legyen a globális trendekkel”.

Szabó Zoltán, az AmCham Hungary elnöke kiemelte, hogy a szektor az utóbbi évek kihívásai ellenére megőrizte vonzerejét, ami jó alapot teremt a további növekedéshez, ugyanakkor hosszú távon biztosítani kell a képzett munkaerőt, mert „a befektetők tovább állnak, ha nem találják meg”. Ezért fejleszteni kell az oktatási rendszert, és ezen a területen „még akad munka bőven”.

A szakma a konferencia hagyományait követve az idén is díjakkal ismerte el a BSC közösség  legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó tagjait. Az online szavazás eredményei alapján
– az Év Befektetője díjat a LIGHTWARE Vetítéstechnikai Zrt. nyerte el,
– az Üzleti Kiválóság és Innováció kategória díjazottja az ESAB Kft.,
– az Oktatási Együttműködés és Tehetségfejlesztés kategóriában pedig a Robert Bosch Kft. kapta meg a BSC szektor 2024-es díját.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS