Újabb kampánnyal segíti a hazai élelmiszer-előállítókat az Agrárkamara

2020. 04. 23., 16:45

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elindította „Én is hazait vásárolok!” elnevezésű kampányát, amelynek fő célja, hogy felhívja a fogyasztók figyelmét a hazai termékek választására, ami a jelen helyzetben különösen fontos, hiszen ezzel segíteni tudják a magyar termelőket és élelmiszer-előállítókat. A kampányban több gasztronómiai és ágazati szakember is részt vesz, akik támogatják a NAK célkitűzéseit.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara küldetésnyilatkozatában is megfogalmazta a magyar agrár- és élelmiszergazdaság érdekeinek kiemelt képviseletét. Ennek szellemében rendszeresen, különböző kezdeményezésekkel népszerűsíti a hazai előállítású zöldségeket, gyümölcsöket, élelmiszer-termékeket és ösztönzi ezek megvásárlását, fogyasztását. A néhány héttel ezelőtti „Ne spájzolj!”-kampányt követő új akció elsősorban a városi és vidéki háziasszonyokat szólítja meg.

A most elindított, „Én is hazait vásárolok!” elnevezésű kezdeményezéssel a kamara még inkább szeretné előtérbe helyezni a Magyarországon termelt alapanyagokból, magyarországi feldolgozóknál vagy kistermelőknél készült termékeket – ezek megvásárlásával valamennyi állampolgár tudja segíteni a járványhelyzetben nehéz helyzetbe került gazdálkodókat, előállítókat. Ezt az „együvé tartozást” szimbolizálja a kampány központi eleme, a nemzeti színű szív.

Emellett a kampány kiemelt csatornáján, a NAK Itthonról Otthonra Facebook-oldalán a kamara arra kéri a magyar termékek iránt elkötelezett látogatókat – továbbá valamennyi potenciális vásárlót –, hogy ezt az összetartozást fejezzék is ki egy-egy hozzászólással, üzenettel, saját tapasztalataik megosztásával.

A NAK a kampánnyal szeretné elérni, hogy aki még nem kötelezte el magát a magyar termékek mellett, hosszú távon emellett döntsön, és vegyen hazait, akár az élelmiszer-webáruházban, akár a közeli boltban vagy a piacon.

A közösségi médiában, online hír- és receptoldalakon, nyomtatott újságokban, magazinokban zajló kampányban a kamara bemutatja a másik oldalt, az alapanyag-termelő hazai gazdálkodókat és az élelmiszer-előállítókat is. A kampányban az élelmiszeripar valódi szereplői és a fogyasztók népszerű és hiteles képviselői (Mautner Zsófi gasztroblogger és Molnár B. Tamás szakács) is szerepelnek.

Az „Én is hazait vásárolok!” kezdeményezés a koronavírus-járvány magyarországi megjelenésekor tapasztalt pánikszerű élelmiszer-felvásárlás kapcsán indított „Ne spájzolj!” kampány folytatása. A számos kommunikációs csatornán, médiafelületen lezajlott aktivitás arra hívta fel a figyelmet, hogy a vásárlók ne kezdjenek felesleges élelmiszer-halmozásba, mert az itthoni alapanyag-termelők, előállítók, feldolgozók képesek az ország teljes lakosságát ellátni élelmiszerrel. A roham csillapodásához a kamara akciója is hozzájárulhatott.

A fogyasztóknak szóló új kampány mellett ezen héten indult el a NAK online Piactér felülete is, ami valódi segítséget jelent a kamara tagjainak ahhoz, hogy terményeiket, termékeiket minél hatékonyabb tudják értékesíteni, másodsorban hozzájárulhat ahhoz, hogy az üzletekben minél nagyobb arányban legyenek jelen a minőségi hazai termékek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS