Újabb 50 sikeres magyar cég mutatkozik be

2020. 10. 01., 16:00

Újabb 50 sikeres és dinamikusan növekvő magyar vállalattal bővült az immár ötödik alkalommal megjelenő BÉT50 kiadványsorozat. A vállalatok kiválasztásában, felkeresésében és a BÉT50 2020 kiadvány összeállításában tanácsadóként a Deloitte nyújtott szakmai támogatást a Budapesti Értéktőzsde részére.

A kiadványban bemutatott 50 vállalat 970,4 milliárd forint árbevételt és 78,7 milliárd forint kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti üzemi eredményt (EBITDA) ért el az utolsó lezárt üzleti évben. Az ötvenek a 2018 és 2019 közötti időszakban átlagosan 9,6 százalékkal tudták növelni árbevételüket és 13,7 százalékkal a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti üzemi eredményüket.

A koronavírus okozta gazdasági helyzet természetesen a kiadványban szereplő cégeket is érintette. A nehézségekre iparágtól függően eltérően reagáltak, bizonyos cégek belföldön erősítették a pozíciójukat, míg mások jelentős szervezeti átalakításokat hajtottak végre vagy új termékkel jelentek meg a piacon. Közös viszont az ötven társaságban, hogy a jövőt illetően bizakodóak, szerintük a gazdaság visszaesése csak átmeneti lesz.

„A magyar vállalatok az elmúlt 30 évben lendületesen fejlődtek, számos versenyképes hazai társasággal bővült a piac. A Deloitte számára mindig is kiemelten fontos volt ezen társaságok támogatása. Évek óta segítjük számos cég munkáját egy e célra specializálódott külön csapattal, a Deloitte Private-tal. A BÉT50 kiadványban bemutatott vállalkozások sikertörténetei bizonyítják, hogy a magyar vállalkozások továbbra is dinamikusan építkeznek. Ha így folytatják, a jövőben számukra reális opció lehet akár a tőzsdei megmérettetés, akár a nemzetközi piacok meghódítása is” – hangsúlyozta Bíró Balázs, a Deloitte pénzügyi tanácsadási üzletágának, kelet-közép-európai vezető partnere.

A kiválasztott cégek többsége, szám szerint 13 a gyártásban tevékenykedik, míg 11 a kereskedelemben, 8 az élelmiszeriparban, 6 az IT szektorban, 4 pedig az egészségiparban működik. Az ötvenek közel 17 ezer munkavállaló megélhetését biztosítják, földrajzi elhelyezkedésüket tekintve pedig 31 cég a fővárosban vagy Pest megyében tevékenykedik, míg a fennmaradó 18 megyéből 11 büszkélkedhetett 2020-ban BÉT50-es vállalkozással. A második legtöbb céget (4-4 vállalkozást) holtversenyben Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék adták.

Érdemes egy pillantást vetni a társaságok tulajdonosi és vezetői körének korösszetételére is. Mind a tulajdonosok, mind a cégjegyzésre jogosultak között az X generáció (az 1960 és 1979 között születettek) a legmeghatározóbb, a cégjegyzésre jogosultak 60 százaléka tartozik ide. Az idősebb Baby Boom generáció (1940-1959) visszaszorulóban van, arányuk 19 százalék. Helyüket az Y-generáció (1980-1995) veszi át, melynek tagjai 22 százalékban képviseltetik magukat a cégjegyzésre jogosultak között.

A tulajdonosok korát vizsgálva azonos arányban vannak jelen az X generáció (42 százalék) és a Baby Boom generáció tagjai (41 százalék), miközben csak minden hatodik tulajdonos az Y generáció tagja.

„A BÉT50 2020 kiadványban szereplő tulajdonosok és cégvezetők életkori adatait elemezve megállapítható, hogy a generációváltás a sikeres vállalkozásoknál is megkezdődött. A fiatalok cégvezetőként már sok helyen aktívak, tulajdonosként való megjelenésükre azonban még pár évet várni kell. Nagy kérdés, mi történik, ha cégen belülről nem sikerül kinevelni az utánpótlást? Ilyenkor lehetséges alternatíva lehet külső menedzsment bevonása, erre azonban ma még kevés sikeres példa akad Magyarországon. Jóval többen döntenek úgy, hogy részlegesen vagy teljesen eladják az általuk felépített vállalkozást. Bármelyik utat is választja egy cégalapító, tervei sikeres megvalósításához alapos tervezés és speciális szakértelem szükségeltetik, különben a fáradtságos munkával, hosszú évek alatt elért siker könnyen elenyészhet” – világított rá a tartósan sikeres cégműködés egyik aktuális kihívására Kóka Gábor, a Deloitte Private kelet-közép-európai vezető partnere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025-03-31 19:05:00
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a honfitársaink, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük.
2025-03-31 17:05:00
Előfordul, hogy valaki olyan módon okoz érdeksérelmet másnak, hogy nem tesz meg egy olyan jognyilatkozatot, amelyre a másik félnek szüksége lenne. Lehet-e ilyen esetekben bírósághoz fordulni? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS