Több üzlettípus nyitva tartását kezdeményezik a tavaszi munkák elvégzése érdekében

2021. 03. 05., 15:15

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) – különösen a tavaszi mezőgazdasági munkákra és az ellátásbiztonságra tekintettel – a tavaszi munkacsúcs időszakában kezdeményezi a Kormányzatnál, hogy a járványügyi intézkedés alól mentesüljenek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar zavartalan működéséhez szükséges üzletek. A földeken a tavaszi munkák elvégzése ugyanis nem tűr halasztást, mivel ez az éves élelmiszertermelésünk alapja.

A Kormány csütörtökön bejelentette a járványügyi intézkedések szigorítását, köztük a nem létfontosságú üzletek március 8-tól március 22-ig történő bezárását.

 A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége támogatja a járvány további terjedésének megakadályozása érdekében tett kormányzati lépéseket. Ugyanakkor az esedékes, halaszthatatlan tavaszi mezőgazdasági munkák zavartalan elvégzése, illetve a lakosság hazai élelmiszerrel való biztonságos ellátása érdekében több üzlettípus nyitva tartását is kezdeményezik a Kormányzatnál.

 A NAK és a MAGOSZ indítványozza, hogy a gazdaboltok, a vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szert forgalmazó kis- és nagykereskedelmi egységek, a mezőgazdasági gépet, alkatrészt és berendezést árusító, valamint ezek javítását végző üzletek, a vetőmag-felügyeletet,

-vizsgálatot, -tanúsítást, -fémzárolás folytató egységek, a takarmányt, állateledelt forgalmazó üzletek, az állatgyógyszertárak, az állategészségügyi ellátást folytató laboratóriumok, illetve a termelői piacok a kéthetes lezárás alatt is működhessenek.

A NAK és a MAGOSZ ugyancsak kezdeményezi a dísznövényt árusító üzletek, virágboltok nyitva tartását is, hogy a nőnapra termesztett növényeket értékesíteni tudják a dísznövénykertészetek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS