Tíz magyar női startup az EWA európai programjában

2022. 08. 04., 14:17

Az EIT Food és a Pozi.io elindította az Empowering Women in Agrifood programot az agrár-élelmiszeriparban tevékenykedő magyar női vállalkozók számára. A jelentkezők közül tíz magyar vállalkozás került az európai programba. Az EIT Foodot az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT), az Európai Unió egyik szerve támogatja.

Tíz magyar női vállalkozó 5 hónapos pre-inkubációs programon vesz részt, amelyben az agrár-élelmiszeripari ágazat sajátos kihívásaira való megoldások létrehozásához kapnak segítséget. Ez a program a női vállalkozókat támogatja vállalkozásuk fejlődésének korai szakaszában, általában még a cég megalapítása előtti szakaszban.

A programsorozatot harmadszor meghirdető EIT-food eddig 8 európai országban több mint 250 pályázatot gyűjtött össze. A harmadik szezonban további 11 országra kiterjesztett EWA immáron Bulgária, Csehország, Görögország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Horvátország, Törökország és Portugália női agrár vállalkozóinak is lehetőséget kínál a fejlődésre.

A múlt héten online megtartott „matchmaking” programon 10 vállalkozó és 10 mentor ismerkedett meg egymással, ezzel hivatalosan is elindult az Empowering Women in Agrifood projekt Magyarországon.

A programon részt vett Aleksandra Bara is az EIT Food North-East részéről, aki üdvözölte a közönséget és röviden bemutatta az EIT Food kezdeményezést. A program networkinggel és Müller Tamás (Pozi.io) bevezető előadásával kezdődött az EWA programról és arról, hogy mit jelent a mentorálás és hogyan segít a vállalkozóknak.

A programba jelentkezett hölgyek közül van olyan, aki Írországból települt haza, mert a földrajzi adottságok itt a legjobbak számára a sáfrány termesztésre, tervei szerint a megtermelt gyógynövény hasznos tulajdonságait széles körben kívánja megismertetni.
Szintén izgalmas kérdés, hogy a nagyvárosi gombatermelés lesz a magyarok új hobbija, mindenesetre az egyik pályázó kutatásai szerint van jövője a nagyvárosi kertek mellett az a könnyen megtermelhető élelmiszer előállításnak.

Helyet kapott a 10 legjobb között több újrahasznosítási projekt is, amelyek közül a beltéri komposztálás, vagy a biointenzív kertészet is a környezetterhelés csökkentését, a vegyszer és műtrágya mentes megoldások mellett száll síkra. Különösen érdekes, hogy a hagyományos alapanyagok felhasználását is újragondoló vállalkozás miként készít a borecetből szuper egészséges üdítőitalokat, vagy hogy milyen milyen lesz a jövő egészséges „smoothie-ja”.

A POZI.io által szervezett mentorok és a csapatok találkozóján a vállalkozások többsége megtalálta a neki szükséges segítőt, aki az elkövetkező hónapokban a tematikusan összeállított programban végigvezeti. A program záróeseményén novemberben a csapatok számot adnak majd munkájukról.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS