Tállai András: egyre népszerűbb az elektronikus fizetés

2021. 04. 11., 10:00

Az elektronikus fizetés elterjedését számos intézkedés segíti, többek között a tavaly márciusban debütált azonnali fizetési szisztéma, a másfél millió forint feletti készpénzfizetési korlátozás, valamint az, hogy idéntől, ahol van online pénztárgép, ott elektronikusan is lehet fizetni – mondta Tállai András az MTI-nek.

  • Az elektronikus fizetés elterjedését számos intézkedés segíti, többek között a tavaly márciusban debütált azonnali fizetési szisztéma, a másfél millió forint feletti készpénzfizetési korlátozás, valamint az, hogy idéntől, ahol van online pénztárgép, ott elektronikusan is lehet fizetni – mondta Tállai András az MTI-nek.

Az elektronikus fizetési lehetőségek bővülése, az érintésmentes fizetés értékhatár felemelése, a készpénzhasználat visszaszorítása a járvány elleni mindennapos küzdelem fontos eszköze, hiszen csökkenti a fizikai kontaktusokat, és így a vírus terjedésének fékezésében és mihamarabbi legyőzésében is segíthet – tette hozzá a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Szerinte sokaknak jelent könnyebbséget, hogy január 1-je óta, aki online pénztárgéppel rendelkező kereskedőknél vásárol, már elektronikusan is fizethet. Jelenleg mintegy 203 ezer pénztárgép üzemel.

Tállai András kitért arra is, hogy 2020 tavaszán a Pénzügyminisztérium kezdeményezésére háromszorosára (ötezerről 15 ezer forintra) emelkedett az érintésmentes kártyák PIN kód nélküli értékhatára,  ez az a koronavírussal szemben is hatékony fizetési mód, amikor még a PIN megadása miatt sem kell érintkezni a terminál nyomógombjaival.

A 2020. március 2-án debütált azonnali fizetési rendszert az Európai Unióban is példaértékűnek nevezte az államtitkár, aki szerint az azonnali fizetés népszerűségéről tanúskodik az is, hogy a rendszert üzemeltető GIRO Zrt. eddigi adatai szerint az elektronikus fizetések meglepően nagy hányadát éjjel vagy hétvégén indítják. Tavaly év végéig csaknem 114 millió azonnali fizetésben, több mint 21 ezer milliárd forintnyi összeg jutott el néhány másodperc alatt a címzettekhez. A rendszer biztosítja minden 10 millió forint alatti utalás öt másodpercen belüli célba érését – magyarázta Tállai András.

Mint mondta, 2013-ban a feketegazdaság elleni küzdelem egy fontos eszköze volt a készpénzfizetési korlát bevezetése, az elektronikus fizetés azonban tavaly óta már ennél is többet jelent: a koronavírus terjedését gátló, a védekezést segítő eszközzé vált.

Emlékeztetett arra, hogy a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózót bírsággal sújtják, ha másfél millió forint feletti összeget fizet ki készpénzben, amit az összeg elfogadójának is meg kell fizetnie, mértéke a korlát feletti összeg ötöde.

Tavaly a NAV több mint 230 esetben bírságolt a határ feletti készpénzes fizetés miatt, több mint egymilliárd forint bírságot szabott ki ezért. Az ilyen fizetések jogosultjainak 130 esetben, több mint 550 millió forint mulasztási bírságot kellett fizetniük. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS