Szijjártó Péter kapta az idei Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági-díjat

Szijjártó Péter kapta az idei Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági-díjat
2021. 11. 26., 19:41

Az idén állami díjként újraalapított „Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági-díj” átadó ünnepségén Szijjártó Péter miniszter és Farkas Dezső vállalkozó vehette át a jegybank elnökétől az elismeréseket. A díjakat két kategóriában olyan kiemelkedő szakemberek számára ítélik oda, akik elhivatott munkájukkal és példaértékű erőfeszítésükkel hozzájárulnak a fiatal generációk tehetséggondozásához, pénzügyi tudatosságra neveléséhez, mindezzel a hazai tudástőke fejlesztését aktívan támogatják. Az eseményt kerekasztal-beszélgetés zárta, melyen az MNB pénzügyi edukációs törekvéseinek újabb elemeként kiadott Nagy Pénzkönyv bemutatására került sor.

A prominens múlttal rendelkező Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági Díjat a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alapította, gondozását a Magyar Nemzeti Bank 2019-ben vette át, és az idei évben állami díjként alapította újra. Az elismerés két fokozata olyan kiemelkedő szakemberek és fiatal tehetségek számára adományozható, aki kimagasló munkájukkal hozzájárulnak a pénzügyi tudatosság fejlesztéséhez, valamint támogatják a fiatalok pénzügyi képzését, ezzel is hozzájárulva a hazai tudástőke növeléséhez. Az Európa-szerte elismert magyar közgazdász, Wekerle Sándor nevét viselő Gazdasági Díjat a jövőben a Pénzmúzeum és Látogatóközpont ünnepélyes keretek között adja majd át.

Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági Díj Nagydíj fokozatát Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter számára ítélték oda, míg Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági Díj Junior fokozatát Farkas Dezső kapta.

Az idei díjak átadásakor Matolcsy György a jegybank elnöke méltatta a díj névadója Wekerle Sándor hazánk gazdasági fejlődéséért tett munkásságát. Ezt követően kiemelte, hogy nem véletlen, hogy Szijjártó Péter érdemelte ki az idei Nagydíjat, hiszen a miniszter úr olyan kiváló vezető, aki egyszerre tesz sokat a Kárpát-medencéért és a Visegrádi országok egyműködésében a Kárpát-medence fejlesztéséért. Áldozatos munkájának köszönhetően az országhatárokon átívelő oktatási kapcsolatok erősödtek, ezáltal kiszélesedtek a jövő tehetségeinek lehetőségei, amely egész nemzetünk számára kiemelkedő jelentőségű. A Nagydíj kézhezvételekor a miniszter örömét fejezte ki az elismerés kapcsán és rámutatott, hogy „külgazdasági és külügyminisztérium, valamint a nemzeti bank együttműködése komoly segítséget jelent a sikeres külgazdaság és külkapcsolatok elérésében.”

A junior díj nyertese Farkas Dezső ifjú vállalkozó, Köztársasági Ösztöndíj nyertes, aki a Corvinus Egyetem pénzügy mesterszakának elvégzését követően a Babson College MBA programjának tanulója, aki háromezer jelentkezőből a felvett húsz diák közé egyetlen magyarként került be. Emellett a Jövőt Építők Generációja Egyesület (JÉG) alapítója is, melynek missziója, a tehetséges és fejlődni vágyó fiatalokat felkutatása és számukra olyan környezet kialakítása, ahol a legtöbbet tudják kihozni magukból.

Az ünnepélyes díjátadót követően, a Nagy Pénzkönyv bemutatója során Hergár Eszter a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumi elnöke, Fábián Gergely az MNB ügyvezető igazgatója, Kolozsi Pál Péter, a MNB igazgatója, a Nagy Pénzkönyv szakmai lektora, valamint Tóth Csaba, Magyar Nemzeti Múzeum muzeológus-numizmatikusa, a kötet szerzője és szerkesztője kötetlen kerekasztal-beszélgetésen méltatta a könyv hasznosságát, a pénzügyi edukáció fejlesztésében betöltött szerepét.

A díjátadó és a kerekasztal beszélgetés ezen a linken érhető el. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS