Stratégiai megállapodást kötött a Budapest Bank és az Agrárkamara

2019. 03. 13., 15:30

A Budapest Bank és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a jövőben közösen segítik a magyar agrárium versenyképességének növekedését. A megállapodást Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Lélfai Koppány, a Budapest Bank vezérigazgatója írta alá.

A stratégiai együttműködési megállapodás tartalmazza azokat a célkitűzéseket, amelyeket a Budapest Bank és a NAK közösen fogalmazott meg a hazai agrárium támogatása érdekében. Ennek részeként a pénzintézet és a kamara kölcsönösen arra törekednek, hogy a magyarországi mezőgazdaságban tevékenykedő szervezetek az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési időszakában rendelkezésre álló közösségi és nemzeti pénzügyi forrásokat minél sikeresebben vehessék igénybe.

Ehhez kapcsolódóan kiemelt hangsúlyt helyeznek arra, hogy megfelelő tájékoztatás, releváns szakmai tanácsadás és egyéb, a támogatások igénybe vételét segítő kamarai szolgáltatások váljanak elérhetővé az agrárvállalkozások számára.

A Budapest Bank szolgáltatáscsomagjai kialakításánál eddig is arra törekedett, hogy azok minden szempontból megfeleljenek az agrárágazatban tevékenykedők igényeinek, pénzügyi szükségleteinek.

A mostani megállapodás célja, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködve az agrárium szereplői számára még előnyösebb banki, illetve egyébfinanszírozási termékeket és szolgáltatásokat tudjunk kidolgozni” – mondta az együttműködésről Lélfai Koppány, a Budapest Bank vezérigazgatója (a fotón jobbra).

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elkötelezett az iránt, hogy hatékonyan támogassa a kamarai tagok versenyképességének növelését, és aktívan tesz azért, hogy az ágazatban tevékenykedők igényeire szabott szolgáltatásokat tegyen elérhetővé.

„A jelenlegi megállapodás értelmében a kölcsönös tudásátadásra épülő közös munka során együtt fogunk működni a Budapest Bankkal a lehetséges finanszírozási források feltárásában. Egyúttal lehetőségünk nyílt arra is, hogy az agrár- és élelmiszeripar számára releváns banki termékek esetén szakértői véleményeket és javaslatokat fogalmazzunk meg a pénzintézet irányába” – mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke ( a fotón balra).

A Budapest Banknál évtizedek óta stratégiai fontosságú terület az agrárium. A szektorban folytatott tudatos építkezés és a közös gondolkodást segítő agrárszakértői támogatás eredményeképpen ma már a pénzintézet vállalati hitelállományának egyharmada kapcsolódik a mezőgazdasági és az élelmiszeripari vállalkozásokhoz, illetve dinamikusan növekszik a lízingfinanszírozás szerepe.

A bankcsoport folyamatos figyelmet fordít az agrárágazatban működő vállalatok üzleti hangulatának és várakozásainak követésére, többek között a bank által 2015 óta minden évben elkészített Agrár Gazdasági Index segítségével.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS