Közel 21 százalékkal többet költöttek belföldön a K&H bankkártyásai az idei év első kilenc napjában, mint egy évvel korábban - áll a bank összefoglalójában, amelyből kiderül az is, hogy például a bankkártyás élelmiszer-vásárlások összege 40 százalékkal emelkedett, de a rezsifizetésnél is egyre kedveltebb a bankkártya. A készpénzmentes forgalom a következő időszakban is növekedhet, mivel januártól az online pénztárgépes boltoknak kötelező lesz elektronikus fizetési megoldást biztosítaniuk.
Folytatódik a bankkártyák térhódítása Magyarországon - derül ki a K&H Bank összeállításából, amelyből kiderül az is, hogy pontosan mire, mennyit költenek a bankkártyások. A jegybank hivatalos adatai szerint az év első kilenc hónapjában a magyar piacon kibocsátott kártyákkal belföldön összesen több 5574 milliárd forintért vásároltak az érintettek, ami 18 százalékos növekedésnek felel meg a múlt év azonos időszakához képest.
Ez az összeg pedig majdnem a triplája a 2015 első felében mért kártyás vásárlási forgalomnak. “A K&H bankkártyásai is kivették a részüket a növekedésből: kártyával belföldön 444 milliárd forintért vásároltak az első kilenc hónapban, ez pedig közel 21 százalékos bővülésnek felel meg éves összevetésben” – mondta Árva András, a K&H Bank lakossági marketing szegmensének vezetője.
Mire, mennyit?
A kártyás forgalom növekedését segítette az is, hogy a koronavírus-járvány miatt sokan inkább kártyára váltottak készpénzről. Ugyanakkor fontos, hogy még lendületesebben nőhetett volna a kártyás forgalom, ha a járvány kedvezőtlen hatásai – elbocsátások, fizetéscsökkentések – miatt nem torpant volna meg a kiskereskedelmi forgalom elmúlt években látott 5-6 százalékos bővülése. Az első félévben ugyanis a hivatalos KSH-adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom mindössze 1 százalékkal nőtt éves szinten.
A részletes adatokból látható, hogy a különböző bolttípusok forgalma eltérően alakult. A főként élelmiszert forgalmazó üzletek forgalma 4,5 százalékkal nőtt az első félévben. Jelentősen, több mint 50 százalékkal emelkedett a csomagküldő és internetes forgalom az online kereskedelem felfutása miatt. Ezzel szemben több üzlet forgalma visszaesett a járványkorlátozások és az elhalasztott lakossági vásárlások miatt: a textil, ruha és cipőboltok forgalma több mint 20 százalékkal csökkent, illetve hasonló mértékben mérséklődött a könyveket, papírárukat, újságokat értékesítő üzletek forgalma is.
A K&H megnézte azt is, hogy a bankkártyás ügyfelei január és szeptember vége között élelmiszerre 40 százalékkal, drogériákban kapható termékekre 33 százalékkal, egészségügyi cikkekre pedig 23 százalékkal többet költöttek kártyával, mint egy évvel korábban, online pedig 44 százalékkal nagyobb értékben vásároltak. Árva András ugyanakkor hozzátette azt is, hogy készpénzmentes fizetésre való átállásra és tudatosságra utal, hogy jelentősen, 10 százalékkal nőtt a kártyás rezsifizetés is a szóban forgó időszakban.
„A kártyás forgalmunk értékbeli növekedése több tényezőnek köszönhető. A kártyás vásárlások növekvő népszerűsége és a járványhatás mellett bizonyos termékkörökben az árak is feljebb mentek. Például az élelmiszerek ára az idei hónapokban 6-9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A gyógyszerek is drágultak, jellemzően 2 százalékkal, ezeknél a termékeknél a kártyás forgalom bővülése a járvány miatti óvatossággal is magyarázható” – tette hozzá a K&H szakembere.
Árva András a következő időszakban várható trendekről azt mondta, hogy a kártyás forgalom és a digitális banki megoldások iránti kereslet a következő időszakban is növekedhet. Segítheti a bővülést az is, hogy jövő januártól az online kassza bevezetése után a kereskedőknek, szolgáltatóknak kötelező lesz elektronikus fizetési megoldást biztosítaniuk, ez pedig több tízezer új elfogadóhelyet jelent. A márciusban a magyar bankrendszerben elindított azonnali fizetési rendszer szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy minél inkább az elektronikus tér adjon helyet a pénzforgalomnak.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.