Sokan elhagyták a mamahotelt, javultak a családalapítás körülményei

2019. 09. 06., 08:45

A 19-29 éves fiatalok 43 százaléka lakik a szüleinél és 57 százalékuk él már önállóan – derült ki a K&H ifjúsági indexéből. Utóbbi a felmérés során eddig mért legmagasabb arány. Szintén rekordmagas szintet értek el a családalapítási mutatók: a fiatalok 31 százaléka szerint javultak a családalapítás körülményei, ráadásul 40 százalékuk úgy látja, a jövőben még kedvezőbbé válik a helyzet. A fiatalok túlnyomó része, 80 százaléka pedig stabilnak tartja párkapcsolatát.

Sok fiatal távozott a mamahotelből, azaz elköltöztek a szülői házból. A K&H ifjúsági indexe szerint az idei első negyedévben a 19-29 éves fiatalok 43 százaléka élt a szüleivel együtt. Ez lényeges csökkenést jelent a korábbi időszakhoz képest: felmérés több mint 6 éves történetében a szülőkkel élő fiatalok aránya folyamatosan 48-62 százalék között mozgott. A mostani eredmények alapján viszont 57 százalék él önálló háztartásban, jellemzően a nők és a dolgozó fiatalok.

A fiatalok 60 százaléka egyébként jóban van a szüleivel. A válaszadók kevesebb, mint fele (43 százalék) érzi úgy, hogy elegendő ideje van a családjára. A legtöbben (47 százalék) azonban valamivel több időt tartanának ideálisnak. A felmérésből az is kiderült, hogy a párkapcsolatát a megkérdezettek 80 százaléka érzi stabilnak, és mindössze 9 százalékuk látja problémásnak.

Jöhet a család?

A K&H ifjúsági indexe negyedévről negyedévre megnézi a fiatalok családalapítási kedvét is, ez az idei első negyedévben kedvezően változott. A kutatásból kiderült, hogy az érintett korosztály tagjainak 31 százaléka pozitív változást tapasztalt a családalapítás körülményeiben. Az optimisták aránya rekordszintet ért el, soha nem volt még ilyen magas az elmúlt 6 évben. Azonban a pozitívan gondolkodóknál még mindig többen vannak azok (a válaszadók 34 százaléka és leginkább a budapestiek), akik a körülmények romlásáról számoltak be. Közel ugyanennyi fiatal, 35 százalék, pedig úgy érzi, hogy szerinte nem változott semmi.
 
A fiatalok a jövőt is pozitívan látják: 40 százalék arra számít, hogy a családalapítást meghatározó tényezők javulni fognak a következő egy évben, ami újabb rekordot jelent. 38 százalék látja úgy, hogy jövőre sem változik érdemben a helyzet, míg 22 százalék – főleg a munkanélküliek – kedvezőtlenebb körülményekre számít.

K&H ifjúsági index

A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban – vizsgálja a K&H ifjúsági indexe, amely 2019 első negyedévében +20 ponton állt. A kutatásban 300 fiatal vesz részt, az adatfelvétel 2019. február 22. – március 5. között történt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.
2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS