Rosszabb lesz az építőipari cégek jövedelmezősége Budapesten

2021. 09. 11., 09:00

Az építőipari vállalkozások 74 százaléka szerint az idén nettó árbevételük éves összevetésben emelkedni fog, 15 százalékuk viszont csökkenéssel számol, 11 százalékuk pedig úgy látja, hogy árbevétele nem fog változni 2020-hoz képest – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége az MTI-vel.

A szakszövetség tervező, kivitelező, mérnöki szolgáltatást nyújtó vállalkozások bevonásával készített felmérést az építési piacon az első nyolc hónap tapasztaltairól. A 400 válaszadó között mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozás is szerepelt, országos lefedettséggel.

A felmérésben csupán a válaszadók 25 százaléka jelezte, hogy várakozása szerint nyereségesebb évet zár 2021-ben mint tavaly, 48 százalék szerint nem javul a jövedelmezősége, a fővárosiak többsége pedig csökkenésre számít.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke az MTI-nek elmondta: Budapesten azért lesz rosszabb az építőipari cégek jövedelmezősége, mert a fővárosban az országosnál magasabb a nagy értékű, hosszú átfutási idejű munkák aránya, amelyeknél nem tudják a szerződéseket módosítani, így a cégek az áraikban az emelkedő építőanyagárakat sem tudják érvényesíteni.

A felmérés szerint az építőipari alapanyagok és termékek áremelkedése, a munkaerő drágulása nehéz helyzetbe hozta az építési piac valamennyi szereplőjét: a megrendelőket, a tervezőket, és a kivitelezőket egyaránt.

Az árváltozások miatt a legtöbb esetben nem lehetett a korábbi vállalási áron teljesíteni a kivitelezést, a megrendelőknek és a kivitelezőknek kompromisszumot kellett kötniük. Ez lehetett a szerződés módosítása, árkorrekció, a műszaki tartalom megváltoztatása, feladatok részleges időbeli átütemezése.

Koji László elmondta, hogy a kivitelezők az év végégig már nem számítanak az építőanyagok további áremelkedésére. Abban bíznak, hogy a kritikus termékeknél (fa, hőszigetelő anyagok, elektromos kábelek) az árak valamennyit visszakorrigálnak.

Az ÉVOSZ felmérésének adatai szerint az első fél évben 2020 végéhez képest a fővárosban, illetve országosan a faanyagok ára 86, illetve 160 százalékkal, a hőszigetelő anyagoké 38, illetve 45 százalékkal, az elektromos kábelek, vezetékek ára pedig Budapesten és országosan egyaránt 35 százalékkal nőtt. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.