Rekord aktivitás a vállalatfelvásárlási piacon

2022. 06. 02., 15:06

A globális M&A piac a 2020-as év jelentős visszaesése után 2021-ben új csúcsot döntött mind a tranzakciók összértékét, mind azok számát tekintve. A régióban továbbra is Lengyelország vezet a tranzakciók számában, Magyarország Horvátországot megelőzve a 4. helyen szerepel – áll a Deloitte hazai piacot vizsgáló M&A piaci tanulmányában.

2020-ban a COVID-19 okozott jelentős visszaesést a globális M&A piacon, ezt azonban erőteljes növekedéssel rekord év követte: 2021 új csúcsot döntött mind a tranzakciók összértékét, mind azok számát tekintve. A tranzakciós érték megközelítette az 5 800 milliárd dollárt, amely 85 százalékos növekedést jelent 2020-hoz viszonyítva, ezzel minden eddigi évet jelentősen felülmúlva. 2020 utolsó negyedéve kiemelkedő aktivitást és ezzel erős korrekciót mutatott, ez a növekedés folytatódott tovább 2021-ben, ahol már az első félévben 2 909 milliárd dollár értékben jelentettek be tranzakciókat. Ez közel azonos az előző év egészének tranzakciós összértékével, ami 3 127 milliárd dollár volt.

A Covid-19 által okozott visszaesést rekord aktivitás követte

2021-ben a tranzakciók száma meghaladta a 27 ezret, ami közel másfélszerese a 2020-as értéknek. Ezáltal 2021-ben mintegy 8 ezer tranzakcióval bővült a globális M&A piac, amely a korábbi rekord 2018-as évhez viszonyítva is közel 6 ezres tranzakciószám-növekedést jelent. A tranzakciók összértéke és száma mellett az átlagos tranzakciós méretben is jelentős növekedés történt, amely szintén a legmagasabbnak számít az elmúlt tíz év távlatában.

„Idén is jól teljesített a globális tranzakciós piac az első negyedévben, az elmúlt tíz év első negyedéveihez viszonyítva a 2021-es rekord év mögött a második legnagyobb tranzakciós összértéket produkálva. A 2021-es év első negyedévéhez képest mért visszaeséshez nagyban hozzájárult az orosz - ukrán háború 2022. februári kitörése, mely geopolitikai konfliktus globális hullámokat vetett a tranzakciós piacon is. Magyarországon szintén van olyan tranzakciónk, amely egyelőre megállt a háború miatt, másokat viszont éppen az váltott ki” – mondta Bíró Balázs, a Deloitte Magyarország vezérigazgatója és a Pénzügyi Tanácsadás vezető partnere.

Jelentős növekedés a közép-kelet-európai régió aktivitásában

2021-ben a közép-kelet-európai régió M&A piacán is rekord mértékű aktivitás volt tapasztalható. A pandémia által előidézett visszaesés a régió piacát nagyobb mértékben érintette 2020-ban, mint a globális M&A aktivitást, azonban 2021-ben a növekedés a globális szinthez hasonló ütemben zajlott: mintegy 500 tranzakciót bonyolítottak le a régióban, ez közel 43 százalékos növekedést jelent a 2020-as évhez képest.

A régió országainak rangsorában 2021-ben továbbra is Lengyelország szerepel az első helyen, amely a közép-kelet-európai piac több, mint 40 százalékát tette ki a tranzakciók számát tekintve, egy év alatt 50 százalékot meghaladó növekedéssel. A második helyen ismét Csehország áll, de a 2020-ban tapasztalt 22 százalékos M&A piaci részarány tavaly 18 százalék alá csökkent. Románia (3.), Magyarország (4.) és Horvátország (5.) megőrizte pozícióját, közülük csak Horvátország tudta növelni a részarányát a régió M&A aktivitásából, annak köszönhetően, hogy több, mint duplájára nőtt az országban lebonyolított tranzakciók száma 2020-hoz képest. Relatív értelemben Bulgária tranzakciós piaca produkálta a legnagyobb, közel 140 százalékos növekedést a tranzakciószámban, amivel Szlovéniát megelőzve a 6. helyre lépett előre.

2015 óta nem érkezett annyi észak-amerikai befektető a régióba, mint tavaly

Ugyan csökkent a részarányuk, a regionális piacot továbbra is elsősorban a közép- és dél-európai befektetők dominálják, hiszen a tranzakciók több, mint felét ezen régió vevői bonyolították le. Az elmúlt években az észak- és nyugat-európai befektetői aktivitás aránya folyamatos növekedést mutatott, 2020-ban és 2021-ben ezen befektetők aránya meghaladta a 35 százalékot.

Az észak-amerikai vevők részaránya 2015 óta nem volt olyan magas, mint 2021-ben, amely annak tudható be, hogy 2020-hoz viszonyítva ezen befektetők száma növekedett a legnagyobb, több, mint 50%-os mértékben.

Továbbra is vezet az IT szektor

A legaktívabb szektorok rangsorában a 2020-ban lezajlott átrendeződés részben kitartott 2021-ben is, így az IT szektor továbbra is vezető pozícióban maradt, a fogyasztói szektor azonban felzárkózott az előző évi visszaesést követően, és 2021-ben már a második legélénkebb ágazatnak bizonyult.

A három legaktívabb iparág együttesen közel 50 százalékát adja a régió tranzakcióinak. Az energia szektor 2021-ben is a negyedik legélénkebb szektor volt, amely 26 százalékos tranzakciószám-emelkedést mutatott az előző évhez viszonyítva. Általánosságban megállapítható, hogy 2020-hoz képest az egészségügy kivételével minden szektorban növekedett a tranzakciók száma.

A nemzetközi trendekkel összhangban, a hazai piacon is rekord aktivitás volt mérhető

A hazai tranzakciós piac a globális és regionális M&A aktivitásban megfigyelhető tendenciának megfelelően szintén növekedni tudott 2020 és 2021 között. Amíg a COVID-19 világjárvány kitörését követő 2020-as évben a tranzakciók száma minimális növekedést mutatott 2019-hez viszonyítva, addig 2021-ben már rekordnak számító, 42 tranzakció történt a piacon.

„Itthon is az IT szektorban bonyolították le a legtöbb tranzakciót tavaly, a 2020-ban mutatott visszaesést követően 2021-ben már 8 tranzakciót jelentettek be. Kiemelkedő tranzakciók voltak a közelmúltban például a WebEye és a Starschema felvásárlása cseh és indiai stratégiai befektetők által. Az energia szektor továbbra is élénk, ahol a MOL az egyik legaktívabb felvásárló. A pénzügyi szektorban jelentős tranzakció a Commerzbank magyar operációjának Erste Bank általi felvásárlása. Több fenti tranzakcióban a Deloitte tanácsadói támogatást nyújtott” – mondta Csomor Csaba, a Deloitte Magyarország Pénzügyi Tanácsadás igazgatója.

Erősödött a hazai szereplők aktivitása

A hazai M&A piacon 2018-at követően jellemzően magas volt az országhatáron belül lebonyolított tranzakciók részaránya, amely 2019-ben közel 55 százalékát adta a piacnak. Míg 2020-ban a külföldi befektetők voltak többségben, tavaly ismét 50 százalék fölé emelkedett azon ügyletek részaránya, amelyben mindkét fél hazai szereplő volt. Az országhatáron belüli aktivitás erősödésével a külföldi befektetők aránya ugyan csökkent 2021-ben, azonban a tranzakciók számát illetően 20-ra növekedett a 2020-ban rögzített 18-as szintről. A magyarországi tranzakciók 9,5 százaléka tulajdonítható Európán kívülről érkező vevőknek, amelyhez 4,8 százalékkal járultak hozzá az észak-amerikai befektetők.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025-03-31 19:05:00
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a honfitársaink, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük.
2025-03-31 17:05:00
Előfordul, hogy valaki olyan módon okoz érdeksérelmet másnak, hogy nem tesz meg egy olyan jognyilatkozatot, amelyre a másik félnek szüksége lenne. Lehet-e ilyen esetekben bírósághoz fordulni? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS