Rekord aktivitás a vállalatfelvásárlási piacon

2022. 06. 02., 15:06

A globális M&A piac a 2020-as év jelentős visszaesése után 2021-ben új csúcsot döntött mind a tranzakciók összértékét, mind azok számát tekintve. A régióban továbbra is Lengyelország vezet a tranzakciók számában, Magyarország Horvátországot megelőzve a 4. helyen szerepel – áll a Deloitte hazai piacot vizsgáló M&A piaci tanulmányában.

2020-ban a COVID-19 okozott jelentős visszaesést a globális M&A piacon, ezt azonban erőteljes növekedéssel rekord év követte: 2021 új csúcsot döntött mind a tranzakciók összértékét, mind azok számát tekintve. A tranzakciós érték megközelítette az 5 800 milliárd dollárt, amely 85 százalékos növekedést jelent 2020-hoz viszonyítva, ezzel minden eddigi évet jelentősen felülmúlva. 2020 utolsó negyedéve kiemelkedő aktivitást és ezzel erős korrekciót mutatott, ez a növekedés folytatódott tovább 2021-ben, ahol már az első félévben 2 909 milliárd dollár értékben jelentettek be tranzakciókat. Ez közel azonos az előző év egészének tranzakciós összértékével, ami 3 127 milliárd dollár volt.

A Covid-19 által okozott visszaesést rekord aktivitás követte

2021-ben a tranzakciók száma meghaladta a 27 ezret, ami közel másfélszerese a 2020-as értéknek. Ezáltal 2021-ben mintegy 8 ezer tranzakcióval bővült a globális M&A piac, amely a korábbi rekord 2018-as évhez viszonyítva is közel 6 ezres tranzakciószám-növekedést jelent. A tranzakciók összértéke és száma mellett az átlagos tranzakciós méretben is jelentős növekedés történt, amely szintén a legmagasabbnak számít az elmúlt tíz év távlatában.

„Idén is jól teljesített a globális tranzakciós piac az első negyedévben, az elmúlt tíz év első negyedéveihez viszonyítva a 2021-es rekord év mögött a második legnagyobb tranzakciós összértéket produkálva. A 2021-es év első negyedévéhez képest mért visszaeséshez nagyban hozzájárult az orosz - ukrán háború 2022. februári kitörése, mely geopolitikai konfliktus globális hullámokat vetett a tranzakciós piacon is. Magyarországon szintén van olyan tranzakciónk, amely egyelőre megállt a háború miatt, másokat viszont éppen az váltott ki” – mondta Bíró Balázs, a Deloitte Magyarország vezérigazgatója és a Pénzügyi Tanácsadás vezető partnere.

Jelentős növekedés a közép-kelet-európai régió aktivitásában

2021-ben a közép-kelet-európai régió M&A piacán is rekord mértékű aktivitás volt tapasztalható. A pandémia által előidézett visszaesés a régió piacát nagyobb mértékben érintette 2020-ban, mint a globális M&A aktivitást, azonban 2021-ben a növekedés a globális szinthez hasonló ütemben zajlott: mintegy 500 tranzakciót bonyolítottak le a régióban, ez közel 43 százalékos növekedést jelent a 2020-as évhez képest.

A régió országainak rangsorában 2021-ben továbbra is Lengyelország szerepel az első helyen, amely a közép-kelet-európai piac több, mint 40 százalékát tette ki a tranzakciók számát tekintve, egy év alatt 50 százalékot meghaladó növekedéssel. A második helyen ismét Csehország áll, de a 2020-ban tapasztalt 22 százalékos M&A piaci részarány tavaly 18 százalék alá csökkent. Románia (3.), Magyarország (4.) és Horvátország (5.) megőrizte pozícióját, közülük csak Horvátország tudta növelni a részarányát a régió M&A aktivitásából, annak köszönhetően, hogy több, mint duplájára nőtt az országban lebonyolított tranzakciók száma 2020-hoz képest. Relatív értelemben Bulgária tranzakciós piaca produkálta a legnagyobb, közel 140 százalékos növekedést a tranzakciószámban, amivel Szlovéniát megelőzve a 6. helyre lépett előre.

2015 óta nem érkezett annyi észak-amerikai befektető a régióba, mint tavaly

Ugyan csökkent a részarányuk, a regionális piacot továbbra is elsősorban a közép- és dél-európai befektetők dominálják, hiszen a tranzakciók több, mint felét ezen régió vevői bonyolították le. Az elmúlt években az észak- és nyugat-európai befektetői aktivitás aránya folyamatos növekedést mutatott, 2020-ban és 2021-ben ezen befektetők aránya meghaladta a 35 százalékot.

Az észak-amerikai vevők részaránya 2015 óta nem volt olyan magas, mint 2021-ben, amely annak tudható be, hogy 2020-hoz viszonyítva ezen befektetők száma növekedett a legnagyobb, több, mint 50%-os mértékben.

Továbbra is vezet az IT szektor

A legaktívabb szektorok rangsorában a 2020-ban lezajlott átrendeződés részben kitartott 2021-ben is, így az IT szektor továbbra is vezető pozícióban maradt, a fogyasztói szektor azonban felzárkózott az előző évi visszaesést követően, és 2021-ben már a második legélénkebb ágazatnak bizonyult.

A három legaktívabb iparág együttesen közel 50 százalékát adja a régió tranzakcióinak. Az energia szektor 2021-ben is a negyedik legélénkebb szektor volt, amely 26 százalékos tranzakciószám-emelkedést mutatott az előző évhez viszonyítva. Általánosságban megállapítható, hogy 2020-hoz képest az egészségügy kivételével minden szektorban növekedett a tranzakciók száma.

A nemzetközi trendekkel összhangban, a hazai piacon is rekord aktivitás volt mérhető

A hazai tranzakciós piac a globális és regionális M&A aktivitásban megfigyelhető tendenciának megfelelően szintén növekedni tudott 2020 és 2021 között. Amíg a COVID-19 világjárvány kitörését követő 2020-as évben a tranzakciók száma minimális növekedést mutatott 2019-hez viszonyítva, addig 2021-ben már rekordnak számító, 42 tranzakció történt a piacon.

„Itthon is az IT szektorban bonyolították le a legtöbb tranzakciót tavaly, a 2020-ban mutatott visszaesést követően 2021-ben már 8 tranzakciót jelentettek be. Kiemelkedő tranzakciók voltak a közelmúltban például a WebEye és a Starschema felvásárlása cseh és indiai stratégiai befektetők által. Az energia szektor továbbra is élénk, ahol a MOL az egyik legaktívabb felvásárló. A pénzügyi szektorban jelentős tranzakció a Commerzbank magyar operációjának Erste Bank általi felvásárlása. Több fenti tranzakcióban a Deloitte tanácsadói támogatást nyújtott” – mondta Csomor Csaba, a Deloitte Magyarország Pénzügyi Tanácsadás igazgatója.

Erősödött a hazai szereplők aktivitása

A hazai M&A piacon 2018-at követően jellemzően magas volt az országhatáron belül lebonyolított tranzakciók részaránya, amely 2019-ben közel 55 százalékát adta a piacnak. Míg 2020-ban a külföldi befektetők voltak többségben, tavaly ismét 50 százalék fölé emelkedett azon ügyletek részaránya, amelyben mindkét fél hazai szereplő volt. Az országhatáron belüli aktivitás erősödésével a külföldi befektetők aránya ugyan csökkent 2021-ben, azonban a tranzakciók számát illetően 20-ra növekedett a 2020-ban rögzített 18-as szintről. A magyarországi tranzakciók 9,5 százaléka tulajdonítható Európán kívülről érkező vevőknek, amelyhez 4,8 százalékkal járultak hozzá az észak-amerikai befektetők.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS