Rasovszky Miklós: Amerikai munkát kínál fiataloknak a Meló-Diák új projektje

2019. 02. 08., 10:15

Idén nyáron 1715-en dolgozhatnak nyári táborokban az Egyesült Államokban, a Meló-Diák új projektjében legalább 150 fiatal kiutaztatását szervezi. A részletekről Rasovszky Miklóst, az amerikai program divízió projektvezetőjét kérdeztük.

Készen állsz életed élményére? A Camp America nyarat sosem fogod elfelejteni! – így hirdeti új projektjét a Meló-Diák Iskolaszövetkezet az interneten. Magyar fiatalok amerikai táborokban – dolgozhatnak nyáron 9 hétig (aki akar, hosszabbíthat), csiszolják nyelvtudásukat, élményeket szereznek, pénzt keresnek. Rasovszky Miklós több mint húsz éves piaci tapasztalatát néhány hónapja a Meló-Diák kamatoztatja. Miklós az Üzletem olvasóit most beavatja a részletekbe.

– Mennyire népszerű a program?

– Hadd kezdjem egy személyes példával: 1994-ben utaztam ki először tábori munkára az Egyesült Államokba, s azóta is rendszeresen részt veszek a programban, igaz, már szervezőként. Akkor talán nyolcvanan utaztunk Magyarországról, ez a szám idén 1715-re emelkedett. Húsz éve csupán két szervezet foglalkozott itthon a programmal, 2019-ben viszont már hét. Ezen ügynökségek képviselői mind ott voltak néhány nappal ezelőtt a budapesti amerikai nagykövetség éves találkozóján, ahol a partnerszervezeteket arról tájékoztatták, hogy idén hogyan működik az úgynevezett J1-es vízumprogram.

– A kvóta országonként nyilván különbözik 

– Nincs Magyarországra külön kiadott kvóta. A Meló-Diák az egyik legnagyobb vízumszponzor szervezettel, az 1969 óta működő Camp America-val áll kapcsolatban. A világ sok országából visznek fiatalokat nyári munkára  gyerektáborokba.. Tavaly csak a CA több mint 8 ezer fiatalt vitt, az összes szervezettel együtt legalább 100 ezer külföldi foglalkoztatását biztosították. A legtöbben Angliából és Ausztráliából utaznak, de Lengyelországban és Németországban is nagy az érdeklődés. A Camp America most nyitott irodát Magyarországon, nyilván jó lehetőségeket látnak.

– Inkább fiúk vagy lányok jelentkeznek?

– Nagyjából kétharmaduk a lány, egyharmaduk a fiú. Az oktatás-nevelés eleve a lányok között népszerűbb, ezért az amerikai táborokban a gyerekfelügyelői állásnál ők vannak többségben. Én Sárospatakon végeztem a tanítóképző főiskolát, a diákok 90 százaléka ott is lány volt. A másik kategóriát, a kisegítő-fizikai munkát viszont a többségében a fiúk részesítik előnyben.

– A jelentkezők számára van felső korhatár?

– Az alsó korhatárt veszik nagyon szigorúan: csak az kezdhet el dolgozni nyáron, aki elmúlt 18 éves. 80-85 százalékban főiskolások-egyetemisták jelentkeznek, de egyre több tanár is Amerikát választja a nyári iskolai szünet idejére. Sokan nem tudják, de nem diákok is jelentkezhetnek erre a programunkra, annak ellenére, hogy a Meló-Diák szervezi a munkát. Azt tapasztalom a Meló-Diáknál, hogy sokan keresnek meg minket, akik még középiskolások, de már betöltötték a 18-at, vagyis tervezik a jövőjüket. Előfordul, hogy 30 év felettiek is jelentkeznek, a jelentkezők 99,9 százaléka egyébként megkapja a vízumot.

– Jól beszélnek angolul a jelentkezők?

– Igen, az angoltudás eleve alapfeltétel. A fizikai munkára utazók a közepesnél picit gyengébben is beszélhetnek, de a másik kategóriában, a gyerekfelügyelői munkánál erős középfokot várunk el. Egyébként senkitől sem kérünk nyelvvizsga papírokat, helyette személyes beszélgetésen teszteljük a tudást.

– A Meló-Diák idén először vesz részt a programban?

– Igen, a Meló-Diák fontosnak tartja, hogy a Magyarországon több mint 25 éve sikeresen működő amerikai táboroztató programot népszerűsítse. Nálunk tavaly október 1-től lehet jelentkezni, s hétről hétre nő az érdeklődés. Idén a Magyarországról kiutazók teljes létszámának 7-8 százalékát céloztuk meg. A Meló-Diáknak több mint negyven irodája van Magyarországon, természetesen vidéken is propagáljuk a lehetőséget: Pécsett,  Debrecenben és más egyetemi városokban kiemelten nagy az érdeklődés. Februárban-márciusban road-show jelleggel előadásokat tartunk több helyen, köztük középiskolákban is.

– Miért éri meg részt venni a programban? Természetesen fizetést is kapnak.

– Éppen a fizetést sorolnám a végére. A legfontosabb ugyanis a nyelvtudás fejlesztése, amire kiváló lehetőség a 9 hét tábori munka, hiszen szó szerint éjjel-nappal angoloznak, s vannak, akik utána hosszabbítanak is. Ennyi idő alatt a középfokról a felsőfokig el lehet jutni. Én annak idején vívóoktatóként dolgoztam, s hihetetlenül erősödött az angoltudásom. Ugyancsak fontosnak tartom a személyiség fejlődését, a világlátást, a tapasztalatgyűjtést. Megnézni azt, hogyan élnek-gondolkodnak Amerikában, mennyivel másabb a mentalitás, a munkamorál. A táborok nem a városokban vannak, hanem a természetben, gyönyörű erdőkben, hegyekben, tavak mellett. Mindez hozzájárul a természethez „visszaszoktatáshoz”, hiszen igazi kütyümentes heteket lehet eltölteni. A munka végén a vízummal 30 napig lehet utazni az államokban, élményt gyűjtve, barátokat szerezve. Természetesen pénzt is lehet keresni, a 9 hetes munkáért a fizikai munkát végző úgynevezett support staff jelentkezők 1200 dollárt kapnak, a gyerekfelügyelő, (camp counselor) jelentkezők pedig 650-1000 dollár közötti összeget – életkortól és munkától függően. A 9 hét letelte után, lehetőség van további heteken is dolgozni – ilyenkor egységesen további heti 200 dollárt kereshetnek a fiatalok. A jelentkezők részvételi díjat fizetnek, amely magában foglalja az utazás költségeit, az egészségügyi biztosítást a teljes útra (beleértve az utazgatást is), az elhelyezést és az étkezést a táborban. Ez a jelentkezési díj még egy egész rövid ideig kedvezményes, 388 euró. Ennek első részletét 50 eurót a sikeres interjú után, második részletét, az elhelyezés után fizeti a jelentkező. 

– A fiatalok már a jelentkezéskor tudják, hogy hová kerülnek nyáron?

– A Camp America több mint ezer táborral áll kapcsolatban. Felmérik, hogy a jelentkezők miben erősek a tábori foglalkozásokat tekintve, mit tudnak a legjobban tanítani, majd kiajánlják őket a táboroknak.  Van, akit egyből „felvesznek”, de előfordul, hogy a tábor felveszi a kapcsolatot (e-mail, skype) a fiatallal, és kicsit „vizsgáztatja”. Vannak úgynevezett állásbörzék is, január közepén például Budapesten tartottunk egyet – nagy sikerrel. Január végén Londonban 213 tábor mutatkozott be, s mi segítettünk abban, hogy Magyarországról is elutazhassanak az eseményre, és a helyszínen válogassanak a táborok ajánlatai közt. Többen meg is szerezték már a nyári munkát. A következő londoni állásbörze február 23-án lesz.

– Figyelnek majd a kint dolgozókra?

– Természetesen. Az amerikai irodánkat ingyenesen lehet majd hívni, ha gond van, és mindenkinek segítünk. Egyébként a Camp America munkatársai és magam is járom majd nyáron a táborokat, vagyis meglesz a közvetlen kapcsolat.

Szerdahelyi Csaba

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 12., 11:20
Mennyit ér egy cég, amelynek nincs tőzsdei árfolyama? Számít-e, hogy valaki irányítja a vállalkozást, vagy csak kisebbségi tulajdonos? És melyik pillanatban mennyit ér a vagyon? A kérdéseket Zsombéki András, a BDO cégértékelési üzletágának vezetője veszi sorra.
2026. 10. 12., 09:10
Szakálligazításra érkeztek a NAV revizorai és több súlyos szabálytalanságot is feltártak a baranyai barber shopokban. Volt, aki nem adott nyugtát, más adószám nélkül működött, egy vállalkozónak pedig már egy éve törölték az adószámát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS