A mesterséges intelligencia lehetőség, amely alapjaiban változtathatja meg az egészségügy működését, de addig még sok innovációs projektre és úttörő vállalati kezdeményezésre lesz szükség – olvasható a Deloitte elemzésében.
A mesterséges intelligencia (MI) bevezetése az egészségügyben jelentős erőforrásokat válthat ki, amelyek hatékonyabb betegellátást és javuló szolgáltatásokat eredményezhetnek. Ezekből pedig a betegek is profitálni fognak állítják a szakértők, ráadásul több olyan terület is van, ahol már sikeresen alkalmazható.
Időmegtakarítás: Az MI segítségével az egészségügyi szakemberek és munkatársaik jelentősen csökkenthetik az olyan adminisztratív terhek és rutinfeladatok mennyiségét, mint például a betegadatok rögzítése vagy időpontok egyeztetése. Ennek eredményeként több idő juthat az orvoslásra és a betegellátásra.
Munkaerő-optimalizálás: Az egyes rendszerek – például a páciensekkel való kommunikációban használható chatbotok és virtuális asszisztensek révén -támogatják az egészségügyi személyzetet a munkafolyamatok hatékonyabb irányításában és optimalizálásában, így közvetve szintén csökkentik az orvosok terhelését.
Megtakarítás: A mesterséges intelligencián alapuló megoldások lehetővé teszik az egészségügyi rendszerek költséghatékonyabb működtetését, többek között a betegségek korai felismerésével és kezelésével kapcsolatosan. Ez hosszú távon kevesebb kórházi ápolást és költségkímélőbb eljárásokat eredményezhet.
Adatfeldolgozás és -elemzés: A mesterséges intelligencia képes nagy mennyiségű egészségügyi adat gyors és pontos elemzésére. Ez segíthet az epidemiológiai kutatásokban, a betegségterjedés előrejelzésében és számtalan egészségügyi trend megértésében.
Jobb döntéshozatal: Az ilyen rendszerek segíthetik az orvosokat és egészségügyi szakembereket a jobb döntéshozatalban a diagnózisok, a terápiás ajánlások és a kezelési tervek kialakítása során. Ez pedig javíthatja a betegellátás minőségét.
Megelőzés és korai felismerés: Az MI prediktív elemzésekkel hozzájárulhat a betegségek korai felismeréséhez és a kockázati tényezők azonosításához. Ennek eredményeként a betegségmegelőzés és -kezelés még hatékonyabb lehet.
Távoli betegellátás: A mesterséges intelligencia lehetővé teszi a távoli betegellátást és olyan telemedicinális megoldások használatát, ami növelheti az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségét.
Kutatás-fejlesztés: Az MI segíthet az új gyógyszerek és terápiák kifejlesztésében, valamint az egészségügyi kutatások területén is hasznos lehet az új felfedezések és eredmények előmozdításában.
A mesterséges intelligencia tehát számos nagyszerű dolgot ígért, és bár megvan benne a lehetőség, hogy megváltoztassa a világot, de ehhez újfajta megközelítésre van szükség a szereplők részéről is. Az ötlettől a cselekvésen át a valódi értékteremtésig ugyanis még hosszú út vezet, annak ráadásul mérhetőnek és fenntarthatónak kell lennie állítja Ian Hook, a Novartis képviseletében.
A világ egyik vezető egészségügyi vállalata úgy véli, az eddigiektől eltérően kell gondolkodni és strukturálni az érdemi fejlődés eléréshez, és új kritériumok alapján lehet csak működő innovációs folyamatot kiépíteni. Ezek nélkül a mesterséges intelligencia csupán egy hangzatos hívószó marad tartalom nélkül.
A megvalósításra egyébként több területen is akad már példa akár itthon is. A Hungaropharma több mint 10 milliárd forintos beruházásának eredményeképpen idén adták át azt a budapesti központot, amelyben az automata logisztikai technológia, valamint az azt vezérlő integrált informatikai rendszernek köszönhetően a raktárkapacitástól kezdve a hőmérsékleti értékekig és a szállítójárművek által megtett kilométerekig minden mérhető és elemezhető – hangsúlyozza Nagy Andor, a Hungaropharma operációs igazgatója.
A november végi DigitalHealth Summit konferencián szó esik majd az adat feldolgozásának fontosságáról, és arról ehhez mennyi mindent adhat hozzá a digitalizáció és a mesterséges intelligencia. Az adatok mennyisége ugyanis exponenciálisan nő a modern egészségügyben, így Magyarországon is. A laboratóriumi adatok az objektív egészségügyi adatok egészen megdöbbentő mennyiségét, 94 (!) százalékát generálja, és ma már a betegek kórélettani állapotára vonatkozó információk elsődleges forrása. Az információk elemzése és integrálásuk a klinikai protokollokba számszerűsíthetően jobb betegeredményekhez, egyszerűbb betegutakhoz, még hatékonyabb és eredményesebb klinikai döntéshozatalhoz vezet – hangsúlyozza Prof. Dr. Kovács L. Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának kutatócsoport-vezetője.
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.