Pórul járhat, aki nem veszi át a fizetési meghagyást

2023. 10. 07., 15:09

Elsősorban követeléskezelők és közműcégek kezdeményezik a fizetési meghagyásos eljárást. Ha címzettek 15 napon belül nem reagálnak a megkeresésre, az végrehajthatóvá válik – ismertette a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

Fizetési meghagyás segítségével az esetek túlnyomó többségében 10 ezer és 3 millió forint közötti tartozást akartak beszedni.

A kamara felhívta a figyelmet, hogy ha valaki fizetési meghagyást kap, akkor 15 napja van arra, hogy reagáljon: mondjon ellent, ha vitatja a követelést, illetve kérjen részlet- vagy halasztott fizetést.

A MOKK azt javasolja, hogy amennyiben valaki fizetési meghagyást kap – akár lakossági, akár céges ügyfél – „ne dugja a fejét a homokba, vegye komolyan” az ügyet, elsőként is vegye át a postán vagy az online tárhelyre érkezett dokumentumot.

Ugyanis ha valaki nem reagál, nem mond ellent, illetve nem kér részlet- vagy halasztott fizetést, akkor jogerőre emelkedik a meghagyás és végrehajthatóvá válik. Ez még nem jelenti azt, hogy az illető számlájáról azonnal levonják a követelés összegét, mivel ebben az esetben a jogosultnak (például a követeléskezelőnek) kell kezdeményeznie a végrehajtást, amiről végrehajtási lap megküldésével tájékoztatják az érintetett.

Fontos tudni, hogy ha valaki igazolt okból nem tudta átvenni a fizetési meghagyást (például kórházi kezelés alatt állt, rossz lakcímre küldték vagy épp elutazott), akkor úgynevezett kézbesítési kifogást nyújthat be a közjegyzőnek. Ezt az érintett az ellene fizetési meghagyás alapján indított végrehajtás kezdeményezésétől számítva 15 napon belül teheti meg. A kézbesítési kifogással együtt részletfizetést, illetve a teljesítés halasztását is lehet kérni, és ellentmondással is lehet élni, de minden ilyen esetben közjegyzőhöz kell fordulni.

Ha valaki nem ért egyet a követeléssel vagy az összeggel, vagy ha az már elévült, akkor is lehet a fizetési meghagyásnak ellentmondani. Ezután az ügy a bíróságon folytatódhat, ahol döntenek a követelés jogosságáról.

A MOKK adatai szerint a tavaly kezdeményezett 409 304 fizetési meghagyásos eljárás 0,5 százalékánál nyújtottak be kézbesítési kifogást, és 6 százalékánál éltek az ellentmondással a kötelezettek. Az esetek 94 százalékában nem volt vita a felek között, így a követelés jogosnak volt tekinthető.

A kamara tapasztalatai szerint a fizetési meghagyásokat elsősorban követeléskezelők, közműcégek, parkolási és mobilszolgáltatók kezdeményezik lejárt számlatartozások miatt.

Viszont ha bárkinek olyan tartalmú fizetési meghagyást kézbesítenek, amelyben egyértelműen és szándékosan valótlan adatok szerepelnek abból a célból, hogy neki kárt okozzanak, az a rendőrséghez is fordulhat. Ezzel párhuzamosan viszont mindenképpen mondjanak ellent a meghagyásnak, mert a feljelentés még nem állítja meg azonnal a fizetési meghagyást. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS