A munkaerőhiány, az infláció, az orosz-ukrán konfliktus és a képletbe újonnan belépő közel-keleti háború miatt várható újabb energia-, anyag- és alkatrészellátási kihívások ellenére a létesítménygazdálkodási szakemberek optimisták. Az idén 10 éves Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége (LEO FM) idei utolsó negyedévi hangulatindexe alapján (53,24) a következő évre nézve is bizakodó az előrejelzés.
Az orosz-ukrán konfliktus energiaárra gyakorolt hatása enyhült ugyan, de a képletbe újonnan belépő közel-keleti háború akár újabb turbulens hatásokat generálhat mind az energia-, mind az anyag- és alkatrészellátás területén – vélik a hazai FM (facility management) szektor vezetői. A munkaerőhiány és a magas infláció mellett az építőipari teljesítmény visszaesése is kihívást jelent a piaci szereplőknek, hiszen az „üzemeltetési torta” méretének növekedése is megáll.
A frissen bevezetett ESG tanúsítás kötelezővé tétele pedig komoly adminisztrációs terhet jelent a szektornak, de előnyét is látják, hiszen plusz megrendelésekhez is hozzásegítheti a piaci szereplőket. Mindezekkel együtt az idei utolsó negyedéves létesítménygazdálkodási hangulatindex növekedést jósol. Az index a piac hangulatát, a szereplők várakozását méri fel.
Az LVHI 2023. Q4-re vonatkozó értéke (53,24 pont) alapján a piacvezető szereplők a fentiek ellenére is optimisták, az árbevétel közel 10 százalékos mértékű növekedésére számítanak. Az év első negyedévében mért (49,01) indexhez képest jelentősen bizakodóbbak, de az elmúlt 5 év értékeihez képest is jelentős ez az eredmény, ennél magasabb legutoljára 2018-ban volt (55,39). A 2023 utolsó negyedévére várt erős fellendülés mögött befejezésre kerülő beruházások, és az év végére jellemző nagyvállalati kiköltekezés áll, de természetesen, ha az idei infláció mértékét is figyelembe vesszük, már nem is tűnik olyan kiugrónak ez a növekedés.
„Az elmúlt 15 év három jelentős válsága összehozta az iparág szereplőit: a tulajdonost, a létesítménygazdálkodót és az épülethasználót. A pénzügyi válság idején a költségek radikális leszorítása, a pandémia esetében a fokozott higiéniai követelmények, jelenleg pedig az energiaköltségek csökkentése a legfontosabb közös témánk” – mondta Vágó László, a LEO elnöke, a NEO Property Services Zrt. vezérigazgatója.
A LEO tagvállalatai és energetikai munkacsoportja tanácsadással, adatszolgáltatással, környezetkímélő üzemeltetési megoldásokkal is támogatják a fenntarthatósági célok elérését, valamint az ESG jelentéskészítéshez szükséges ismeretek megszerzését. A Szövetség szerint az energiahatékonysági és fenntarthatósági szempontok felértékelődése 2024-ben is a létesítménygazdálkodás egyik legmeghatározóbb trendje lesz, aminek extra löketet ad a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG) kritériumokra vonatkozó friss hazai szabályozás.
Az energiafelhasználás csökkentésén és a hulladékgazdálkodás optimalizálásán túl egyre szélesebb körben terjed a valós idejű energiafigyelési rendszerek kiépítésére, a megújuló energiaforrások integrálására és a folyamatos fenntarthatósági adatelemzésre való igény a piacon. Ennek következtében az olyan épületminősítési módszerek, mint a LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) és a BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assessment Method) hamarosan a létesítménygazdálkodók standard munkaeszközeivé válnak.
A fenntarthatóság fejlesztése iránti erősödő elköteleződés hatására az innovatív technológiai megoldások is egyre markánsabban jelennek meg az épületüzemeltetésben. Olyannyira, hogy nemrégiben egy önálló munkacsoport is alakult a LEO-ban, amelyik a digitalizációra, ezen belül kiemelten a PropTech-re (Property & Technology) és a BIM-re (Building Information Modeling) fókuszál.
A munkacsoport célja többek között a jogalkotókkal és az ingatlanos szakmai szervezetekkel való rendszeres konzultáció és szakmai együttműködés, ezzel elősegítve, hogy előremutató és a gyakorlatban is jól alkalmazható BIM-re vagy ESG-re vonatkozó szabályozások születhessenek. Hiszen egyre népszerűbbek azok a szoftvermegoldások, melyek a hibák behatárolásában, a karbantartások szervezésében, a kapcsolódó minőségi és SLA megfelelési mutatók kiszámításában segítik az épületüzemeltetőket.
Az IoT-technológia, a mesterséges intelligencia-vezérelt és a felhőalapú megoldások bővülése pedig mind arra tereli az épületüzemeltetőket, hogy a hagyományos karbantartási ütemtervek követését lecseréljék egy előrejelző algoritmusok alapján működő prediktív karbantartási modellre. Ezzel csökkenteni tudják a javítási költségeket, miközben növelik az épületek teljesítményét és nem mellesleg a felhasználói élményt is.
Az intelligens épületi modell tehát már nem a jövő, hanem nagyon is a napi gyakorlat része, amiben az épületkarbantartó szerszámkészletének ma már éppúgy része a mobileszköz és a laptop, mint a csavarhúzó és a villáskulcs.
A LVHI felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezett vezetők az utolsó negyedévben 6,67 százalékos csökkenésre számítanak az általuk irányított vállalkozások munkavállalói állományában. A munkaerőhiány és a magas infláció együttes hatásaként erős bér- és költségnyomás jellemzi az FM iparágat. Állandó kihívást jelent a megfelelő utánpótlás megtalálása és leigazolása is. Emiatt az oktatás kiemelt ügy a LEO számára, a szövetség elsődleges céljai közé került egy a piaci szereplők együttműködésén alapuló tudásközpont létrehozása, szakmai képzések, illetve az oktatás támogatása, valamint a közösen kialakított korszerű megoldások fejlesztése.
Tagvállalataiknál már most bevált gyakorlat a folyamatos szakmai oktatás, aminek része a fiatal munkavállalók beosztása idősebb, nagy tapasztalattal rendelkező vezető szakemberek, mentorok mellé. A Szövetség pedig közel megalakulása óta szervezi meg évente a „Szeretem a szakmám” elnevezésű nagyköveti és pályázati programot, hogy információt juttasson el a szaktanárok és a 140 szakképző intézményben tanuló diákok számára az iparágban való elhelyezkedési lehetőségekről. A szervezet jelenleg 1000 betöltetlen pozíciót tart nyilván Budapesten és az agglomerációban, de a legégetőbb munkaerő-hiány Budapesten és Nyugat-Magyarországon tapasztalható.
A Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetségét (LEO) 2013-ban alapította meg a létesítménygazdálkodási iparág néhány meghatározója szereplője, azzal a céllal, hogy segítsék a szakma egységes kommunikációját, valamint szakmai sztenderdeket és átláthatóságot teremtsenek a létesítménygazdálkodási piacon, ezzel magasabb szintre emelje a teljes iparág működését. A kezdetben 11 vállalatból álló szakmai szervezet tagsága 10 év alatt megötszöröződött és mostanra az ágazat közvetve 50 ezer alkalmazottját tömöríti, akik országszerte összesen több millió négyzetméter alapterületű, több ezer létesítmény üzemeltetését látják.
„A LEO-t anno a létesítménygazdálkodási szakma ismertségének és elismertségének növelése céljából a piaci versenyen túlmutató érdekekre épülő együttműködés szellemében alapítottuk. Az alapítás óta eltelt tíz évet ebből a szempontból is sikertörténetnek tekinthetjük, hiszen mára képesek vagyunk tagvállalatainkat támogatni naprakész innovációk bemutatásával, benchmarking adatokkal, szakirányú jogszabálygyűjteménnyel, ezen felül komoly szakmai partnerei vagyunk az ingatlanpiac összes szereplőjének és az őket képviselő szervezeteknek, akikkel közösen fontos és előremutató szakmai ajánlásokat juttatunk el a kormányzat, a fejlesztők és tervezők felé” –összegezte Vágó László, a LEO elnöke.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.