Opten: rekordmagas volt a cégalapítások száma tavaly az építőiparban

2020. 01. 22., 10:45

Közel 6000 új induló céggel és folyamatosan növekedő termelési volumennel rendkívül erős évet zárt tavaly az építőipar, egy év alatt több mint 55 százalékkal több cég indult, mint amennyi megszűnt – derül ki az Opten közleményéből.

Pertics Richárd, az Opten Kft. elemzője szerint a magas cégalapítási szám jelentős részben a továbbra is magas keresletnek és a pozitív ágazati környezetnek köszönhető. A termelési volumen tavaly éves átlagban mintegy 24 százalékkal emelkedett 2018-hoz képest, ami 7 százalékponttal magasabb 2018 szintén erős növekedésénél.

Az elmúlt évek pozitív környezete olyan cégalapítási és cégtörlési görbét produkált a szektorban, amely egyetlen másik hazai ágazatra sem volt jellemző: tavaly 5835 építőipari cégalapítás mellett 3755 cégtörlést tett közzé a cégbíróság, így jelenleg már közel 54 ezer vállalkozás működik a szektorban.

Bár az ágazat sokat fejlődött az utóbbi években, továbbra sem csak pozitív értelemben emelkedik ki a többi hazai ágazat közül - mutat rá az Opten szakértője. A felszámolási arány a megszűnések számának csökkenése ellenére magas, sőt még emelkedik is, tavaly 851 építőipari cég szűnt meg felszámolással.

Összágazati szinten már a problémamentesebb végelszámolások kezdtek el dominálni a felszámolásokhoz képest, de az építőiparban erre a váltásra még várni kell. Továbbra is sok a behajthatatlan tartozás, a magas kintlévőség állomány veszélyezteti a szektor egyes szereplőit. Ezt erősíti meg az is, hogy 2019-ben rekordmennyiségű cég került hosszabb-rövidebb ideig tartó végrehajtási eljárás alá, több mint 7200 vállalkozás könyvelhetett el ilyen adóhatósági eljárást, ami az elmúlt 6 év legmagasabb értéke.

Az Opten - Cégfluktuációs Index (a mutató az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) értéke 2019-ben átlagosan 18 százalék körül mozgott az építőiparban, a legjobb értékeket Veszprém (13,33), Vas (13,75) és Győr-Moson-Sopron (13,82) megyében érte el, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest (26,42), Nógrád (24,43) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (27,08) megye produkálta.

Az Opten szerint az ágazat jövőjét tekintve sok a bizonytalanság. A termelési görbe az év vége felé ellaposodni látszik, és a szerződésállományok sem mutatnak olyan szép képet. Az ágazati kockázatok közül kiemeli, hogy az építőipar általában nagyon érzékenyen reagál a gazdaság hullámzásaira, illetve a vállalatok tőkeerősségnek is van még hova fejlődnie.

Vélhetően az elmúlt évek lendülete egy darabig még ki fog tartani az ágazatban, a cégalapítások és a cégtörlések közötti olló viszont idén nem fog jelentősen tovább nyílni. 2020 végére 6000 körüli cégalapítás és 4000 körüli cégtörlés várható a szektorban, így a cégek száma továbbra is növekedni fog, de a pozitív hangulatot több hónapban jó eséllyel szegélyezik majd fájdalmasabb statisztikák is - írják. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS