Nemzetközi szinten is elindult az Európai Friss Csapat program

2021. 05. 21., 11:30

Nemzetközi, online sajtótájékoztatón jelentették be Párizsban, hogy három európai ország együttműködésében útjára indul az Európai Friss Csapat program, melynek fő célkitűzése a zöldség- és gyümölcsfogyasztás népszerűsítése. A program az Európai Unió társfinanszírozásában valósul meg, 2021 és 2023 között, a korábbi Európai Friss Kalandok program folytatásaként.

A nemzetközi programindító sajtótájékoztatón többek között elhangzott, hogy a NAK, az Interfel, a francia szamóca- és a paradicsom-uborka termelői szervezet (AOPn) mellett 2021-től csatlakozik a programhoz a francia Kiwi Szakmaközi Iroda (BIK) és a belga minőségi mezőgazdaság előmozdításával foglalkozó ügynökség, az Apaq-W is. Az Európai Friss Csapat kampány finanszírozását az Európai Unió 80 százalékban vállalja, ami a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) esetében 1,2 millió euró támogatást jelent.

Az újabb hároméves program célja, hogy a részt vevő országokban a gyermekes családok körében további 1-3 százalékkal növekedjen a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, merta 2017 és 2018 közötti európai 4 százalékos növekedés nem elégséges, különösen a fiatalok, illetve a gyermekes szülők körében.

Magyarországon a napi átlag zöldség- és gyümölcsfogyasztás 304 gramm/fő, ami ugyan emelkedést mutat a korábbi adatokhoz képest, de még mindig elmarad a WHO napi 400 gramm/fő ajánlásától, leginkább a fiatalabb generációk körében.

– A fiatalok fogyasztási szokásait, az étkezési kultúrát megváltoztatni nem gyors folyamat. Sok energiára, sok erőfeszítésre van szükség, így a következő három évre is van előttünk éppen elég feladat. Hiszen most már lehetőségünk lesz egészen 18 éves korukig elkísérni a fiatalokat, és bemutatni nekik: azon túl, hogy a zöldség- és gyümölcsfogyasztás egészséges, természetesen tud finom is lenni. A szülőket és a gyerekeket egyaránt igyekszünk közelebb vinni az egészséges táplálkozáshoz – fogalmazott az újabb hároméves periódussal kapcsolatban Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

A legújabb tanulmányok szerint ugyan nő az igény a zöldségek és a gyümölcsök iránt, de ahhoz, hogy a családok mindennapi étrendjének állandó részévé váljanak, folytatni kell a megkezdett munkát.

Magyarországon az Európai Friss Csapat program ezért is bővítette korábbi célcsoportját, így a 18 év alatti tizenéveseket és a 30 és 50 év közötti szülőket szeretné elsősorban elérni. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás mennyiségének növelése érdekében a program bővíteni szeretné a gyermekek és szüleik ismereteit „a termőföldtől a tányérig”, valamint szeretné eloszlatni a friss gyümölcsökkel és zöldségekkel kapcsolatos előítéleteket, különösen azokat, amelyek a konyhai elkészítés bonyolultságával és időigényességével kapcsolatosak. Emellett segít az egész családnak felfedezni a zöldségek és gyümölcsök ízének erejét, és széles körben ösztönzi ezek fogyasztását.

A nemzetközi sajtótájékoztatón Győrffy Balázs elmondta, öröm számára, hogy a következő három évben is lesz lehetőség együtt dolgozni azért, hogy a fiatal generációt is megismertessük a zöldség- és gyümölcsfogyasztás élvezetével, annak egészséges voltával.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS