Nemsokára fellendülhet a hazai zöld kötvény piac

2021. 05. 13., 10:45

A klímaváltozás elleni küzdelem fontosságát egyre több vállalkozás és pénzügyi befektető ismeri fel. Emiatt a fejlett országok piacain egyre élénkebb a kereslet a fenntartható beruházások finanszírozását szolgáló zöld kötvények iránt. A Climate Bonds Initiative legújabb felmérése szerint 2020-ban csak Európában 156 milliárd dollár értékben bocsátottak ki zöld kötvényt a piaci és állami szereplők. Kelet-Közép-Európában így Magyarországon is, ez a piaci még szegmens gyerekcipőben jár. Vajon miért? Erre kereste a választ a Deloitte 2020 második felében végzett, a magyar gazdaság meghatározó szektorait lefedő, 10 mélyinterjú és 41 online kérdőív adatait összegző kutatása.

Mik azok a zöld kötvények?

A zöld kötvények kizárólag olyan beruházások finanszírozására szolgálnak, amelyeknek van valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet- vagy éghajlatvédelmi előnye. Sokáig mind a kibocsátók, mind a befektetők számára kockázatot jelentett a sztenderdek hiánya a beruházások egységes „zöld” besorolására. E probléma orvoslására 2014-ben az ICMA (International Capital Market Association – Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség) lefektette a Zöld Kötvények Elveit (Green Bond Principles), amelyek hozzájárultak a zöld címkével rendelkező kötvények piacának jelentős növekedéséhez.

További iránymutatást nyújtanak a Climate Bond Initiative Klíma Kötvény Taxonómiája (Climate Bonds Taxonomy), illetve az Európai Unió Taxonómia rendeleti csomagja, ami egységes szempontrendszert biztosíthat a környezetileg fenntartható projektek értékelésére. Amennyiben egy vállalkozás zöld kötvényt bocsát ki, akkor azzal lényegében zöld és fenntartható működését finanszírozza külső forrás bevonásával. Az a befektető pedig, aki ilyen értékpapírokat vásárol, jelzi elkötelezettségét a zöld pénzügyek és a fenntarthatóság mellett.

Fontos a fenntarthatóság, de csak ha kifizetődik

A felmérés szerint a magyar vállalkozások tisztában vannak azzal, hogy a klímaváltozás hosszabb távon befolyásolja üzleti tevékenységüket. Ám mivel a fenntarthatóságot szolgáló beruházások a megkérdezettek szerint drágábbak és lassabban térülnek meg, így ilyeneket csak akkor végeznek, ha azok növelik a hatékonyságukat és csökkentik költségeiket. A fenntarthatósági lépések tehát a vállalkozások szerint nehezen összeegyeztethetők a rövid távú gazdasági érdekekkel, ám többek között a fiatal tehetségek bevonzása és a cég reputációjának kiépítése/megtartása miatt mégis érdemes foglalkozni velük. Ennek megfelelően a vállalkozások több mint 40 százaléka tervez is valamilyen fenntarthatósággal kapcsolatos beruházást, ám a többsége ezt saját erőből finanszírozná.

Konkrétan zöld kötvénykibocsátást csak egy vállalat tervezett biztosan még a felmérés idején, viszont további nyolc cég sem tartja kizártnak az elkövetkezendő 3 éven belül.

„Miközben a felmérésünkből az derül ki, hogy 2020-ban kevés vállalat tervezett még zöld kötvény kibocsátással, addig 2021-ben már azt látjuk, hogy rohamosan változnak az ezzel kapcsolatos trendek. „Többek között az MNB kezdeményezéseinek köszönhetően a vállalatok kezdik felismerni a zöld kötvénnyel járó előnyöket. Összességében jelentős fordulatra számítunk ezen a téren az elkövetkezendő években”mondja Lukács Ákos, a Deloitte Fenntarthatósági és klímaváltozás üzletágának vezetője.

A nemzetközi vállalatok magyar leányvállalataiknak kevés tapasztalatuk van a hitelezés terén

A felmérés megvizsgálta, hogy mi az oka annak, hogy a magyar vállalkozások többsége számára nem jött eddig szóba a zöld kötvény kibocsátás mint forrásbevonási lehetőség? A nemzetközi vállalatok magyar leányvállalatainál a forrásbevonás, a pénzügyi kérdések az anyavállalatok hatáskörébe tartoznak, ezért kevés az önállóságuk és függetlenségük a hitelezés eszközeinek megválasztására. Ezen felül a vállalatirányítási modell és a belső finanszírozás szabályai is kevés teret adtak erre, így ezek a vállalatok nem érezték eddig annak szükségét, hogy tájékozódjanak a zöld kötvényhez hasonló új típusú forrásbevonás lehetőségeiről, feltételeiről. Ezzel szemben a többségében hazai magán és állami vállalkozások nyitottak a zöld kötvények kibocsátására és nem is zárják ki, hogy a közeljövőben megvizsgálják ennek lehetőségét. Ennek fő motorja a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramja.

Hiányzó mérőszámok és szempontrendszer

A magyarországi vállalkozásokat a felmérés szerint elbizonytalanítja az is, hogy a zöld kötvényekkel kapcsolatban még nincs egységes mérőszámrendszer, azaz hiányzik egy kötelezően alkalmazandó sztenderd a beruházások egységes „zöld” besorolására. Ráadásul a beruházási döntések belső jóváhagyási folyamataiból hiányzik a konkrét zöld szempontrendszer és nincsenek meghatározva a fő teljesítménymutatók (KPI-ok) sem, amelyek alapján a fenntarthatóság terén biztosítható lenne a folytonosság, illetve amelyekhez kötni lehetne a finanszírozási konstrukciót. Az egységesített szempontrendszerrel összefüggésben problémát jelent az adatgyűjtési és jelentési kötelezettség is.

„A felmérésünk is azt tükrözi, hogy a hazai vállalatok körében összességében még nagy a bizonytalanság a zöld kötvényekhez és más nem pénzügyi kimutatáshoz fűződő jelentéstétellel kapcsolatban, ami visszatartja őket e forrásszerzési opció vizsgálatától” – emelte ki dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda partnere.

Kevés az információ

A felmérésben részt vevő vállalkozások negyede jelezte, hogy semmilyen fenntarthatósággal kapcsolatos adatgyűjtést nem végez, ezen felül több mint negyedük mondta, hogy a következő 1,5-2 évben nem is tervez adatgyűjtési tevékenységet ezen a területen. Ígéretes azonban, hogy a cégek 40 százaléka szeretne két éven belül széleskörű adatgyűjtési rendszert kiépíteni.

„Feltételezhető, hogy az adatgyűjtés hiánya és az ebből fakadó bizonytalanság miatt sem foglalkoztak eddig a vállalkozások a zöld kötvény lehetőségének kérdésével. Még akkor sem, ha alapvetően arra alkalmas és zöld beruházásokat készítettek elő és finanszíroztak ráadásul kötvénnyel, de annak zöld hatását nem tudták sztenderddel alátámasztott módon kimutatni”– állítja S. Nagy Krisztina, a Deloitte Kockázatkezelési tanácsadás üzletágának partnere.

Segíthet a fenntarthatósági jelentés

Figyelemre méltó eredmény, hogy a fenntarthatósági jelentéssel, illetve az ENSZ fenntartható fejlődési célok (SDG) mentén kialakított tervekkel és stratégiákkal rendelkező társaságok pozitívabban álltak a zöld kötvények kibocsátáshoz. Ezeknél a cégeknél már kialakult egy adatgyűjtési rendszer, így számukra kisebb akadályt jelent a zöld kötvények kibocsátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás.

Arra a kérdésre, hogy Magyarországon miért jár vajon gyerekcipőben ez a befektetési szegmens, részben válasz lehet, hogy a mélyinterjú résztvevői közül csupán kettő, az online kérdőívet kitöltő cégek közül pedig csak azok 20 százaléka rendelkezik a nemzetközi elvárásoknak megfelelő fenntarthatósági jelentéssel.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-27 12:10:11
A belügyminiszter május 24-i kezdettel az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének kezdeményezését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS