Nem lett könnyebb a vállalkozások élete 2023-ban

2023. 10. 30., 13:22

A társas vállalkozások 10 százaléka állt csődeljárás, kényszertörlés, végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt 2023. június végén.

Magyarországon 2023. június végén – főként a jogszabályi változások következtében – az egy évvel korábbinál 2,3 százalékkal kevesebb, 1,833 millió vállalkozás szerepelt a nyilvántartásban – olvasható a statisztikai hivatal Fókuszban a vármegyék – 2023. I. félév című kiadványában.

A regisztrált vállalkozások többségét (72 százalékát) országosan és valamennyi vármegyében az önálló vállalkozók adták. A vármegyék közül az önállók aránya Békésben (87 százalék) volt a legmagasabb, Pest vármegyében (65 százalék) pedig a legalacsonyabb. Budapesten az önálló és a társas vállalkozások aránya (51 és 49 százalék) kiegyenlített volt.

A nyilvántartásba vett vállalkozásokon belül az önálló vállalkozók száma 2,6, a társas vállalkozásoké 1,4 százalékkal csökkent a 2022. június végihez képest. Az önálló vállalkozók száma a fővárosban és minden vármegyében csökkent, a társas vállalkozásoké pedig Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kivételével szintén fogyott, leginkább Komárom-Esztergom vármegyében (2,7 százalékkal).

2023 I. félévében 64,0 ezer újonnan alakult vállalkozást jegyeztek be országosan, 6,1 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Ezzel párhuzamosan 70,2 ezer vállalkozás szűnt meg, 41 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Az újonnan regisztrált vállalkozások száma Vas és Zala vármegye kivételével csökkent, a legnagyobb mértékben Tolna vármegyében (13 százalékkal). A megszűnt vállalkozások száma öt vármegye kivételével mindenhol nőtt.

A negatív gazdasági folyamatokkal is összefüggésben a társas vállalkozások 10 százaléka, az egy évvel korábbinál 1,5 százalékponttal nagyobb aránya állt csődeljárás, kényszertörlés, végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt 2023. június végén. A részarány a fővárosban és a vármegyék többségében nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az egyéni vállalkozók körében a tevékenységüket szüneteltetők aránya (14,6 százalék) szintén nőtt (0,3 százalékponttal).

Ezer lakosra átlagosan 191 darab vállalkozás jutott. A vállalkozási kedv Budapesten, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun vármegyében volt a legmagasabb, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád vármegyében pedig a legalacsonyabb.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS