Nagyon bejött a Szentkirályinak az új palackozó

2019. 02. 27., 11:45

17,2 milliárd forint számlázott árbevétellel zárta 2018-at a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft., amely közel 10 százalékos növekedést jelent 2017-hez képest. A vállalat szentkirályi telephelyén tavaly átadott palackozó-gépsorával megkétszerezte termelőkapacitását.

A cég 2018-ban 6 százalékkal növelte eladásait a magyar és a környező országok piacain, számlázott árbevétele pedig 17,2 milliárd forint volt. A növekedést segítette – a Szentkirályi, Theodora, Nestlé Aquarel, Magnesia és Emese márkák népszerűségén túl – a hosszúra nyúlt nyári szezon, valamint a márkázott termékek intenzív térnyerése az ásványvízpiacon – írja a Forbes.hu a cég közleményét idézve.

A márkatermékek növekvő súlyának általános tendenciáját alátámasztja a Nielsen januárban kiadott kiskereskedelmi indexe is: 2018-ban a teljes élelmiszerpiaci értékesítések több mint 70 százaléka gyártói márkás termék volt.

A teljesítménnyel a vállalat értékesítési rekordot döntött és tovább erősítette vezető pozícióját a hazai ásványvízpiacon. Az utóbbi években jelentősen megnövekedett vásárlói igények kiszolgálása érdekében a társaság tavaly 7 millió euró értékű, önerőből megvalósított beruházást adott át szentkirályi telephelyén.

Az új palackozógépsornak köszönhetően a vállalat megkétszerezte termelőkapacitását.

„Újabb sikeres évet tudhatunk magunk mögött, amelyhez márkaportfóliónk és pénzügyi hátterünk ereje adta a stabilitást és a lendületet. Az ősszel Szentkirályon átadott beruházásunkkal biztosítjuk a Szentkirályi jövőjét és piaci pozíciójának további erősítését, idén pedig lezárul az egyesülés a PepsiCo magyar leányvállalatával” – mondta Balogh Levente, a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. elnöke.

(Az Üzletem megjegyzése: ha kíváncsi Balogh Levente befektetői stratégiájára, nézze meg az RTL Klub Cápák között műsorában!)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS