Magyarország Európa legnagyobb csemegekukorica-termelője és legjelentősebb exportőre. Tavaly közel 300 ezer tonna készterméket szállítottunk a világ minden részére. A hazai termelésben elterjedtek a szuperédes fajták, 7 százalékban azt vetnek. A magyar csemegekukorica-termékek 95 százalékát külföldön értékesítik. Az idei betakarítás a jövő héten kezdődik.
Az idei szezon, a betakarítás – amennyiben optimálisak lesznek az időjárási körülmények addig – július közepén indul, a korai fajtákkal. Az állományok a szélsőséges tavaszi időjárás ellenére jó állapotban vannak, így várhatóan a minőség is jó lesz. A július eleji viharok a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei termőterületeken okoztak károkat, ezek felmérése még folyamatban van.
Az elmúlt években átlagosan 30-34 ezer hektárnyi területen termesztettek Magyarországon csemegekukoricát; az évi 500-600 ezer tonna termés kétharmadát a konzervipar, harmadát a hűtőipar dolgozza fel. A feldolgozás mellett évről évre emelkedik a frissen vagy főttként értékesített csemegekukorica mennyisége is. A hazai termőterülettel első helyen állunk Európában, utánunk Franciaország következik, de folyamatosan bővül Lengyelország és Ukrajna termelése is. Hazánk a világ három legnagyobb csemegekukorica-termelője közt van.
Hazánk klimatikus és talajadottságai kitűnőek a csemegekukorica-termeléshez, ami a magas termesztéstechnológiai színvonallal és a feldolgozóipar műszaki, technológiai szintjével együtt garantálja a jó hozamokat és a kiváló minőséget. A csemegekukorica a legnagyobb mennyiségben termesztett ipari zöldségféle Magyarországon, a hazai termőtájak közül kiemelkedő Hajdú-Bihar megye a maga 14 ezer
hektáros termőterületével, de Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is 3-4 ezer hektáros termőterületek vannak. A csemege termőterület több mint 70 százaléka öntözött, ennek is köszönhető a nagy termésmennyiség.
Az itthon előállított csemegekukorica-termékek közel 95 százaléka exportra kerül. Konzerv csemegekukoricából több mint 200 ezer tonnát exportáltunk tavaly, 60 milliárd forint értékben, míg fagyasztott áruból 72 ezer tonnát, 16,6 milliárd forint értékben. Ezzel az egyik legjelentősebb agrár-exportcikkünkről van szó. Legnagyobb piacaink Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Lengyelország és a környező országok, de termékeink eljutnak a világ szinte minden tájára.
A hazai csemegekukorica-fogyasztás eléggé alacsony, mindössze évi 1-1,5 kg feldolgozott csemegekukoricát jelent személyenként, ehhez jön még a frissáruként elfogyasztott mennyiség, de arról nincsenek pontos adatok.
A csemegekukorica ízét elsősorban a benne lévő cukortartalom határozza meg, amely zsenge, úgynevezett tejes-érési állapotában a legnagyobb. Ennek megfelelően – a piaci trendeket követve – az elmúlt évtizedben fokozatosan terjedtek a szuperédes fajták és mára már meghatározóak a magyar termesztésben is. A csemegekukoricát felhasználhatjuk főzve köretnek, vagy köretek kiegészítésére, más zöldségekkel együtt savanyúságnak; de a salátáknak is igen kedvelt kiegészítője. Üzletekben leginkább konzerv és fagyasztott formában kapható, de már hazánkban is egyre kedveltebb az előfőzött vákuumcsomagolt csemege.
A csemegekukoricának jelentős a tápértéke, kitűnő ízanyagai mellett sok energiát is szolgáltat. Száz grammonként 3-4 g fehérjét, 20 g szénhidrátot, 8–12 mg C-vitamint, illetve vasat, foszfort, karotint és meszet is tartalmaz.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.