Nagy István: a magyar gazdatársadalom a következő évek nagy nyertesévé válhat

2021. 02. 05., 16:00

Rekordösszegű támogatásban részesül az agrárium, amellyel a magyar gazdatársadalom a következő évek nagy nyertesévé válhat – mondta Nagy István agrárminiszter egy videóban, amely a kormány hivatalos Facebook oldalán jelent meg péntek reggel.

Nagy István kiemelte: a mögöttünk álló nehéz időszak világosan megmutatta, hogy az agrárium életbevágóan fontos szerepet játszik az ország ellátásában.

Éppen ezért – mint fogalmazott – igazi örömhír, hogy a magyar mezőgazdaság soha nem látott lehetőségek előtt áll. Az uniós közös agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül ugyanis több mint 4 ezer milliárd forintot fordítanak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar megújítására a következő hét évben. Nemcsak az összeg történelmi, hanem az is, hogy a kormány az eddigi 17,5 százalék helyett 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz. A tisztán uniós jövedelempótló támogatások felhasználásával pedig további csaknem 3300 milliárd forinthoz juthatnak még a termelők.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke a videóban rámutatott, hogy a magyar gazdák számára a nemzetközi, a hazai verseny hatalmas kihívásokat jelent.

Az uniós költségvetés időszaka megkezdődött – mondta a Magosz elnöke, aki szerint fontos az, hogy minden rendelkezésre álló forrást igénybe tudjanak venni.

„Ahhoz, hogy hazai, uniós és nemzetközi szinten versenyképesek legyünk, versenybe tudjunk szállni, jelentős mértékben kell a gazdaságokat korszerűsíteni” – tette hozzá. Fontosnak nevezte a birtokok rendbetételét, a legkorszerűbb tudás hasznosítását, valamint a korszerű technológiák és a precíziós gazdálkodás minden elemének használatát. Ehhez komoly beruházásokra, komoly fejlesztési összegekre van szükség.

Jakab István is hangsúlyozta, hogy a magyar kormány az eddigi 17 százalékos nemzeti támogatás helyett az adható maximumot, 80 százalékot biztosít az uniós források mellé. Ez azt jelenti, hogy „amennyiben képesek leszünk jó célokat meghatározni, korszerű, komoly tervek alapján a legkorszerűbb technológiát alkalmazni, és igénybe vesszük minden egyes uniós centet, akkor leszünk sikeresek” – emelte ki, hozzátéve, hogy ehhez valamennyi magyar gazda számára összefogásra van szükség a családon, a gazdaközösségen belül, továbbá nemzeti és Kárpát-medencei szinten is. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS