Munkaerőpiaci érdekvédelmi kérdésekben egyesítette erőforrásait a VOSZ és az MMOSZ

Munkaerőpiaci érdekvédelmi kérdésekben egyesítette erőforrásait a VOSZ és az MMOSZ
2024. 05. 24., 15:10

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Tudományos Akadémia székházában május 23-án.

VOSZ tavaly ünnepelte 35. éves jubileumát, az érdekvédelmi szervezet 2024-ben is folytatja a megújult stratégia alapján partnerprogramjának bővítését. Ennek állomásaként több szövetséggel és szervezettel újítja meg együttműködési szerződését, valamint új szervezetekkel is közös munkába kezdenek. A program részeként a már korábban is együttműködő partnerrel, az MMOSZ-szel írták alá ünnepélyes keretek között a megállapodást.

Az együttműködés kiemelten kezeli az atipikus foglalkoztatási formák előmozdítását, amelyek különösen fontosak a jelenlegi feszes munkaerőpiacon. A munkaerő-kölcsönzés, mint atipikus foglalkoztatás, olyan rugalmas munkavégzési és munkaszervezési forma, amely lehetőséget biztosít a munkaadóknak arra, hogy alkalmazkodjanak a piaci változásokhoz, és növeljék versenyképességüket.

A VOSZ és az MMOSZ közötti megállapodás a többi között az alábbi területeken kíván közös erőfeszítéseket tenni:
- a magyar munkaerőpiac adottságainak és lehetőségeinek feltérképezése;
- a munkaadói érdekvédelem erősítése a kormányzati tárgyalásokon;
- a munkajogi szabályozás fejlesztése, különös tekintettel az atipikus foglalkoztatási formákra;
- tudás- és információcsere a tagvállalatok között.

„A VOSZ független érdekvédelmi és érdekképviseleti szövetségként teljes mértékben elkötelezett a magyar munkaerőpiac fenntartható fejlődése iránt. Ezt a célt nem csak szavakban, hanem tettekben is megmutatja: aktív szerepvállalással, új kezdeményezések beindításával és stratégiai partnerségek kialakításával igyekszik hozzájárulni a piac dinamikus és stabil növekedéséhez” – mondta Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese. Kiemelte, hogy az MMOSZ-szel való partnerség fontosságát a márciusban megtartott munkaerőpiaci konferencián már bizonyították, hiszen a VOSZ zászlajára tűzött stratégiai területeken végzett aktív munka nem kivitelezhető hatékonyan az adott témában érintett szakmai partnerek nélkül.

Az MMOSZ elnöke, Csizmadia Gábor hozzátette: „az együttműködés kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy közös erővel, tudással és tapasztalattal tudjunk hozzájárulni a munkaerőpiac jogszabályi környezetének harmonizálásához. Minden eddiginél hatékonyabban, folyamatos mérési adatokra alapozott javaslatainkkal tudjuk támogatni a gazdaság működését ösztönző munkaerő-piaci intézkedéseket, párbeszédben a döntéshozókkal.”

Az együttműködés az aláírók reménye szerint erősíteni fogja a munkaerőpiac dinamikáját és fokozza a munkahelyteremtési kapacitást, valamint elősegíti a gazdasági növekedést a hatékonyabb és rugalmasabb foglalkoztatási modellek alkalmazásával.

A fotón: Dr. Simon Balázs, az MMOSZ alelnöke, Csizmadia Gábor, az MMOSZ elnöke, Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese és Perlusz László, a VOSZ főtitkára.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS