Magyar Nemzeti Bank által előírt új szabályozásnak köszönhetően 2024. április 1-től minden hazai fogyasztónak és vállalkozásnak lehetősége van fizetési kérelem elfogadásával, és arra válaszul Azonnali fizetés kezdeményezésével teljesítenie fizetési tranzakcióit. A fizetési kérelem szolgáltatás számos fizetési helyzetben, mint például számlafizetéseknél, internetes vagy fizikai boltban történő vásárlásoknál is használható, így egy újabb lehetőséget biztosít az elektronikus fizetések, ezen belül is az Azonnali fizetés használatára. A fizetési kérelemmel indított átutalások a vásárlók számára törvényileg biztosítottan minden esetben ingyenesek, míg a számlakibocsátók, kereskedők számára a jelenlegi megoldásoknál olcsóbb, kényelmesebb elektronikus fizetési alternatívát jelenthetnek.
2024. április 1-jétől elindult az azonnali fizetésre épülő, valamennyi fogyasztó által egységes módon elérhető, elektronikus fizetési szolgáltatások új fázisa. Ettől az időponttól kezdődően ugyanis minden hazai banknak kötelező biztosítania az ügyfelei számára a fizetési kérelemre válaszul kezdeményezett Azonnali fizetések indítását.
A fizetési kérelem olyan szabványosított üzenet, amelyet a fizetés kedvezményezettje (például egy energiaszolgáltató, a sarki zöldséges, vagy akár egy magánszemély) küld a fizető félnek, aki a villanyszámláját vagy éppen a megvásárolt zöldséget szeretné kifizetni, vagy szeretné megosztani egy vacsora költségeit. Az üzenet tartalmazza egy azonnali átutalási megbízás megadásához szükséges valamennyi adatot, amelynek segítségével a fizetés kényelmesen, automatizáltan meg tud történni – írja közleményében az MNB.
A fizetési kérelem használatával kezdeményezett Azonnali fizetések minden lakossági banki ügyfél számára törvényileg biztosítottan ingyenesek és tranzakciós illetéktől is mentesek. A fizetési kérelem használható lesz közüzemi és egyéb számlák befizetésénél, internetes vagy bolti kiskereskedelmi vásárlásoknál, vagy akár magánszemélyek közötti pénzküldésnél is.
A fizetési kérelem használata a számlafizetések tekintetében rendkívüli lehetőségeket hordoz magában, ugyanis minden számlakibocsátó biztos lehet benne, hogy a fogyasztói, legyenek azok bármely hazai bank ügyfelei, képesek lesznek a számlakibocsátó által küldött fizetési kérelmek alapján Azonnali fizetéssel kiegyenlíteni a számlájukat. Ez annak köszönhető, hogy a szabályozás minden hazai pénzforgalmi szolgáltató számára kötelezővé tette a fizetési kérelem fogadását április 1-től. Az új szolgáltatás minden számlakibocsátó számára akár jelentős költségcsökkentést lehetővé tevő alternatíva lehet a jelenleg alkalmazott megoldások helyett.
Hasonlóképpen, a fizetési kérelmek használata kényelmes és olcsó megoldást jelenthet kiskereskedelmi fizetési helyzetekben is. A fizetési kérelmek használatát nagyban támogathatja az is, ha a fogyasztók regisztrálják másodlagos számlaazonosítójukat (például telefonszámukat, email-címüket) a számlavezető bankjuknál, ugyanis ebben az esetben lehetőség van ezekre az azonosítókra is fizetési kérelmet küldeni. Azaz például egy webáruház a vásárlás végén a korábban regisztrált email-címünkre tud fizetési kérelmet küldeni, amit jóváhagyva kényelmesen és teljesen ingyenesen történhet meg a rendelés kifizetése.
A fizetési kérelem alapú elektronikus fizetések biztosításához a számlakibocsátók vagy kereskedők részéről csupán arra van szükség, hogy szerződjenek egy olyan szolgáltatóval (bank vagy más pénzforgalmi szolgáltató), amely képes– akár automatizált módon, kötegelten, nagy tömegben – fizetési kérelmet küldeni.
Habár a szabályozás, biztonsági okokból, csak a fizetési kérelmek fogadását tette kötelezővé a pénzforgalmi szolgáltatóknak, az MNB adatai alapján a lakossági banki ügyfelek jelentős részének már jelenleg is elérhető a fizetési kérelmek küldésének lehetősége is. Így például egyszerűen és kényelmesen szétoszthatjuk egy éttermi vacsora vagy éppen egy sportpálya bérlésének költségeit is a fizetési kérelem használatával.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.