MNB: még magasabb tőkeszintet kell elérniük a pénzügyi vállalkozásoknak

2024. 04. 12., 12:10

A hazai pénzügyi vállalkozások – a biztonságos működés fenntartása érdekében – sikeresen növelték induló tőkéjüket tavaly év végéig. A jogszabály alapján ugyanakkor 2026. december 31-ig még magasabb tőkeszintet kell elérniük. A tőkeemelés és a tulajdonosi befolyásoló részesedés változása továbbra is bejelentési vagy/és engedélyezési kötelezettségekkel jár az érintett piaci szereplőknek.

A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény korábbi módosításai nyomán a 2020. január 1-jét megelőzően alapított hazai pénzügyi vállalkozások induló tőkéjének – a biztonságos működés fenntartása érdekében – legkésőbb 2023. december 31-ig el kellett érnie a 75 millió forintot, ha pedig egy pénzügyi vállalkozásnak hitel- és pénzkölcsön nyújtásra is van engedélye, akkor tavaly év végére induló tőkéjét minimum 100 millió forintra kellett növelnie. Az induló tőke az intézmény (egyes tőkeelemek nélküli) jegyzett tőkéjének, illetve tőke- és eredménytartalékának összege. A pénzügyi vállalkozások saját tőkéje sohasem lehet kevesebb, mint a minimális induló tőkéjük és nem csökkenhet a jegyzett tőkéjük alá sem.

Az érintett hazai pénzügyi vállalkozások mindegyike sikeresen elérte a tavaly év végi határidőre előírt, a jogszabály által meghatározott minimum induló tőke szintet. Ehhez hozzájárulhatott, hogy 2023 során a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatosan vizsgálta a piaci szereplőknél a tőkemegfelelést, rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatások alapján is monitorozta a piacot, szükség esetén felügyelési lépéseket tett, intézkedéseket hozott, s a téma kapcsán többször, különböző formákban is felhívta az intézmények figyelmét a változásra, többek között vezetői levelekben tájékoztatta a pénzügyi vállalkozásokat. Az MNB  emellett a folyamat támogatása érdekében tavaly áprilisban vezetői körlevélben fogalmazta meg elvárásait az érintett piaci szereplők felé, illetve engedélyezési útmutatójával és az engedélyezésekkel, bejelentésekkel kapcsolatos gyakori kérdésekkel és válaszokkal továbbra is segítséget nyújt.

A jogszabály által meghatározott következő lépésként a hazai pénzügyi vállalkozásoknak legkésőbb 2026. december 31-ig tovább kell növelniük induló tőkéjüket 100 millió forintra, illetve – amennyiben hitel és pénzkölcsön nyújtásra is van engedélyük– 150 millió forintra. A 2020. január 1-jét követően alapított pénzügyi vállalkozásoknak ugyanakkor már jelenleg is a 2026 végére előírt induló tőke összeg szükséges az alapításhoz.

Az MNB vezetői körlevele arra is figyelmeztet, hogy a pénzügyi vállalkozásnak a második tőkeszint teljesítése kapcsán is be kell jelentenie az induló tőke megemeléséről született üzleti döntését a felügyelet számára. Amennyiben a lépés nyomán megváltozna az adott társaságban befolyásoló részesedéssel rendelkezők köre vagy tulajdoni hányada, és ezzel együtt valamely részvényes eléri vagy meghaladja a törvényben előírt tulajdoni limiteket, akkor – a jogszabály alapján – ehhez előzetes engedélyt kell kérni az MNB-től. Ha viszont a tőkeemelés során a tulajdonosok nem lépik át a megadott küszöbértékeket, akkor erről az emelésről szóló bejelentéshez fűzött megjegyzésben kell tájékoztatást nyújtani.

Az MNB a jövőben is nyomon követi az érintett pénzügyi vállalkozások tőkehelyzetét, s szükség esetén további lépéseket tesz a szektor biztonságos működésének fenntartása érdekében. Az MNB végső lépésként vissza is vonhatja a jogszabályi kötelezettségét nem teljesítő piaci szereplő engedélyét, ha a tőkeemelésre nem kerül sor a megadott határidőig.

Magyar Nemzeti Bank

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS