A pénzügyi vállalkozásoknak idén december 31-ig, illetve 2026 december végéig – a biztonságos működés fenntartása érdekében – két lépésben jelentősen növelniük kell induló tőkéjüket. A tőke emelés és a tulajdonosi befolyásoló részesedés változása bejelentési vagy/és engedélyezési kötelezettségekkel jár az érintett piaci szereplőknek. Az MNB vezetői körlevéllel segíti a folyamatot, a tőkeemelést nem teljesítő piaci szereplők engedélyét vissza is vonhatja.
A hazai pénzügyi vállalkozások induló tőkéjének legkésőbb idén év végéig el kell érnie a 75 millió, 2026 december 31-ig pedig a 100 millió forintot. Ha pedig egy pénzügyi vállalkozásnak hitel és pénzkölcsön nyújtásra is van engedélye, akkor 2023 év végére induló tőkéjét minimum 100 millió, 2026 év végére pedig 150 millió forintra kell növelnie – írja elő a hitelintézeti törvény korábbi módosítása. (A 2020. január 1-jét követően alapított pénzügyi vállalkozásoknak már jelenleg is a 2026 végi induló tőke összegek szükségesek.)
Az induló tőke a hitelintézeti törvény szerint az intézmény jegyzett tőkéjének (egyes tőkeelemek nélküli), tőketartalékának és eredménytartalékának összege. A pénzügyi vállalkozások saját tőkéje sohasem lehet kevesebb, mint induló tőkéjük és nem csökkenhet a jegyzett tőkéjük alá.
A Magyar Nemzeti Bank a folyamat támogatása érdekében vezetői körlevélben fogalmazta meg elvárásait az érintett piaci szereplők felé, illetve engedélyezési útmutatójával és az engedélyezésekkel, bejelentésekkel kapcsolatos gyakori kérdésekkel és válaszokkal is segítséget nyújt. Az MNB viszont visszavonhatja a tőkeemelési kötelezettséget nem teljesítő piaci szereplők engedélyét, ha a tőkeemelésre nem kerül sor a jogszabályi határidőkig.
A körlevél emlékeztet: a pénzügyi vállalkozásnak be kell jelentenie az MNB számára az induló tőke megemeléséről született üzleti döntését. Ha a tőkeemelés nyomán nem változik meg a pénzügyi vállalkozás részvényeseinek tulajdoni hányada, akkor erről csak az emelésről szóló bejelentéshez fűzött megjegyzésben kell tájékoztatást nyújtani.
Amennyiben viszont a lépés nyomán megváltozik a befolyásoló részesedéssel rendelkezők köre vagy tulajdoni hányada, és bekövetkezik a törvényi határértékek átlépése, akkor – a jogszabály alapján – ehhez előzetes engedélyt kell kérni az MNB-től. Ilyen eset, ha a tőkeemelés nyomán az új vagy meglévő tulajdonos(ok) részesedése az érintett pénzügyi vállalkozásban eléri a tulajdoni hányad 10, 20, 33 vagy 50 százalékát (a meglévő tulajdonosok kapcsán is minden limit elérésekor új engedély kell). Fontos, hogy még a befolyásoló részesedés megszerzése előtt kell engedélyt kérni az MNB-től, s a tőkeemelésre, majd bejelentésre csak az erre vonatkozó felügyeleti engedély kiadását követően kerülhet sor.
Nincs szükség előzetes felügyeleti jóváhagyásra, ha a korábbi, már felügyeleti engedéllyel rendelkező tulajdonos(ok) vagy új tulajdonos(ok) részesedése csak olyan mértékben változik meg, amivel nem érnek el újabb limitet (például 15-ről 19 százalékra vagy 0-ról 9,9 százalékra). Ilyenkor is elegendő – a tőkeemelésről szóló bejelentéssel együtt – az MNB tájékoztatása a tulajdonhányad módosulásáról. Ha pedig egy pénzügyi vállalkozás 2022. évi beszámolója alapján már jelenleg is megfelel a jogszabályi induló tőkeszintnek, nincs további teendője, csupán az induló tőkére és a saját tőkére vonatkozó jogszabályi előírásokra kell figyelemmel lennie.
Az elmúlt időszakban számos felügyeleti határozat született a pénzügyi vállalkozások tőkehelyzetének rendezésére. Az MNB a jövőben is nyomon követi az intézmények tőkehelyzetét, szükség esetén további lépéseket téve a szektor biztonságos működésének a fenntartása érdekében. (MNB)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.