MNB: a pénzügyi vállalkozásoknak év végéig emelniük kell az induló tőkét

2023. 06. 02., 13:12

A pénzügyi vállalkozásoknak idén december 31-ig, illetve 2026 december végéig – a biztonságos működés fenntartása érdekében – két lépésben jelentősen növelniük kell induló tőkéjüket. A tőke emelés és a tulajdonosi befolyásoló részesedés változása bejelentési vagy/és engedélyezési kötelezettségekkel jár az érintett piaci szereplőknek. Az MNB vezetői körlevéllel segíti a folyamatot, a tőkeemelést nem teljesítő piaci szereplők engedélyét vissza is vonhatja.

A hazai pénzügyi vállalkozások induló tőkéjének legkésőbb idén év végéig el kell érnie a 75 millió, 2026 december 31-ig pedig a 100 millió forintot. Ha pedig egy pénzügyi vállalkozásnak hitel és pénzkölcsön nyújtásra is van engedélye, akkor 2023 év végére induló tőkéjét minimum 100 millió, 2026 év végére pedig 150 millió forintra kell növelnie – írja elő a hitelintézeti törvény korábbi módosítása. (A 2020. január 1-jét követően alapított pénzügyi vállalkozásoknak már jelenleg is a 2026 végi induló tőke összegek szükségesek.)

Az induló tőke a hitelintézeti törvény szerint az intézmény jegyzett tőkéjének (egyes tőkeelemek nélküli), tőketartalékának és eredménytartalékának összege. A pénzügyi vállalkozások saját tőkéje sohasem lehet kevesebb, mint induló tőkéjük és nem csökkenhet a jegyzett tőkéjük alá.

A Magyar Nemzeti Bank a folyamat támogatása érdekében vezetői körlevélben fogalmazta meg elvárásait az érintett piaci szereplők felé, illetve engedélyezési útmutatójával és az engedélyezésekkel, bejelentésekkel kapcsolatos gyakori kérdésekkel és válaszokkal is segítséget nyújt. Az MNB viszont visszavonhatja a tőkeemelési kötelezettséget nem teljesítő piaci szereplők engedélyét, ha a tőkeemelésre nem kerül sor a jogszabályi határidőkig.

A körlevél emlékeztet: a pénzügyi vállalkozásnak be kell jelentenie az MNB számára az induló tőke megemeléséről született üzleti döntését. Ha a tőkeemelés nyomán nem változik meg a pénzügyi vállalkozás részvényeseinek tulajdoni hányada, akkor erről csak az emelésről szóló bejelentéshez fűzött megjegyzésben kell tájékoztatást nyújtani.

Amennyiben viszont a lépés nyomán megváltozik a befolyásoló részesedéssel rendelkezők köre vagy tulajdoni hányada, és bekövetkezik a törvényi határértékek átlépése, akkor – a jogszabály alapján – ehhez előzetes engedélyt kell kérni az MNB-től. Ilyen eset, ha a tőkeemelés nyomán az új vagy meglévő tulajdonos(ok) részesedése az érintett pénzügyi vállalkozásban eléri a tulajdoni hányad 10, 20, 33 vagy 50 százalékát (a meglévő tulajdonosok kapcsán is minden limit elérésekor új engedély kell). Fontos, hogy még a befolyásoló részesedés megszerzése előtt kell engedélyt kérni az MNB-től, s a tőkeemelésre, majd bejelentésre csak az erre vonatkozó felügyeleti engedély kiadását követően kerülhet sor.

Nincs szükség előzetes felügyeleti jóváhagyásra, ha a korábbi, már felügyeleti engedéllyel rendelkező tulajdonos(ok) vagy új tulajdonos(ok) részesedése csak olyan mértékben változik meg, amivel nem érnek el újabb limitet (például 15-ről 19 százalékra vagy 0-ról 9,9 százalékra). Ilyenkor is elegendő – a tőkeemelésről szóló bejelentéssel együtt – az MNB tájékoztatása a tulajdonhányad módosulásáról. Ha pedig egy pénzügyi vállalkozás 2022. évi beszámolója alapján már jelenleg is megfelel a jogszabályi induló tőkeszintnek, nincs további teendője, csupán az induló tőkére és a saját tőkére vonatkozó jogszabályi előírásokra kell figyelemmel lennie.

Az elmúlt időszakban számos felügyeleti határozat született a pénzügyi vállalkozások tőkehelyzetének rendezésére. Az MNB a jövőben is nyomon követi az intézmények tőkehelyzetét, szükség esetén további lépéseket téve a szektor biztonságos működésének a fenntartása érdekében. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS