MLBKT: májusban jóval átlag fölé emelkedett az üzleti hangulatindex

2019. 06. 03., 12:30

A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított májusi értéke 57,9 pontra emelkedett az áprilisi 55,1 pontról. A válaszadók az előző hónaphoz képest összességében kedvezőbb folyamatokról számoltak be – közölte hétfőn a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság.

A 2019. májusi index jóval magasabb az 1995 óta mért 52,7 pontos hosszú távú májusi adatnál, és az elmúlt három év ennél magasabb 55,7 pontos mutatójánál is.

A termelési mennyiség indexe áprilisi értékéhez képest nőtt, átlag feletti, 1995 óta egyszer volt magasabb az index értéke májusban, mint az idén. Az 50,0 pont feletti érték a termelt mennyiség emelkedését jelzi az előző hónappal összevetve, sorozatban immár negyvenötödik alkalommal.

A foglalkoztatottsági index második alkalommal csökkenésre utal nyolc hónap bővülés után. Az index értéke alacsonyabb lett
áprilishoz képest is.

Az új rendelések indexe jobban erősödött, és 50,0 pont felett maradva jelzi, hogy az új rendelések állománya ismét magasabb lett az előző hónaphoz viszonyítva. A mostani érték átlag felettinek tekinthető 1995 óta, eddig egy alkalommal mértek magasabb májusi értékeket.

A vásárolt készletek 9. alkalommal bővülnek egy hónap szűkülés után, erősebb ütemben. Az idei májusi indexérték az elmúlt huszonkét év értékei alapján átlag feletti, és a legnagyobb májusi. 2017-ben minden hónapban emelkedett a vásárolt készletek szintje, 2018-ban pedig tizenegy hónap volt ilyen.

A beszerzési árak esetében az index értéke magasabb lett, és 50,0 pont felett maradva további árnövekedést jelez. Ezzel a beszerzési árak nyolc hónap csökkenés után a szezonális kiigazítással 37. hónapja emelkednek. A mostani ütem 1995 óta vizsgálva a tizenkettedik legnagyobb májusi.

A késztermékkészletek szintje májusban magasabb lett az előző hónaphoz képest, de ennek üteme továbbra sem túl erős. A korábbi májusi értékeket nézve az idei így is átlag felettinek mondható, és a második legnagyobb 1995 óta. 2016-ban öt alkalommal jelzett bővülést az index, míg 2017-ben kilenc bővülő hónapot mértek, 2018-ban pedig hatot.

A külpiaci mutatók közül az importindex értéke nőtt áprilishoz képest, és továbbra is 50,0 pont fölött maradt. A szezonális kiigazításnak köszönhetően 47 hónapja folyamatosan jelzi az import mennyiségének növekedését az előző hónaphoz képest.

Az exportindexnél hasonló a folyamat: az index értéke emelkedett az előző hónaphoz viszonyítva, és 50,0 pont fölött maradva jelzi az export mennyiségének erősebb ütemű bővülését. Az elmúlt négy év 2014. december és 2015. július kivételével növekedést hozott. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS