Az építőipari beruházásokra vonatkozó közbeszerzések közel 50 százalékát energetikai felújításokra írják ki, amelynek célja az épületek rezsijének csökkentése. A közel 9500 hazai közoktatási intézmény szinte mindegyikében szükség lenne ilyen irányú fejlesztésre – derül ki a BUILD IT Mérnökiroda összefoglalójából.
A BUILD IT Mérnökiroda szerint szinte mindegyik közoktatási intézmény épülete energetikai fejlesztésre szorul, amelynek elsődleges célja a fenntartási költségek csökkentése. A sokszor 50-60 évesnél is régebbi épületek kialakítása enélkül magas rezsiköltségeket eredményezhet.
„Bár a közoktatási intézmények nagyrésze a teljeskörű felújítást is igényelné, jelen gazdasági helyzetben a legfontosabb, hogy energetikai szempontok szerint legyen az épület a lehető legjobb állapotban. Így megelőzhetőek a magas rezsiköltségek. Az építőipari beruházásokra kiírt közbeszerzési pályázatok – függetlenül attól, hogy oktatási intézmény vagy sem – hozzávetőlegesen 50 százaléka az energetikai felújítást célozza”– mondta Sárkány Márk, az iskolák energetikai felújítását is végző mérnökiroda ügyvezető igazgatója.
A székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium energetikai beruházása a közelmúltban indult, itt a projekt során felújítják a 8500 négyzetméter összes hasznos alapterületű épületegyüttes külső tetőteraszát, cserélik a homlokzati nyílászárókat, utólagos talajnedvesség elleni védelemmel látják el a falakat, szigetelik a homlokzatot. Felújításra kerül majd a fűtésrendszer, a víz- és szennyvízhálózat és a villamoshálózat is.
„A székesfehérvári gimnáziumhoz hasonló, energetikai megújulást fókuszba helyező projektek a leggyakoribbak mostanában. Természetesen modern tantermek kialakítása és bővítése is előfordul, azonban tisztán látszik, hogy az alacsony rezsiköltség szerepel most a legfontosabb helyen, ehhez pedig az energetikai korszerűsítésen át vezet az út” – tette hozzá az ügyvezető.
Mint sok iparág, az építőipar is bizonytalansággal küzd, főként az építőanyagok beszerzése és a humánerőforrás költségeinek növekvő tendenciája miatt.
„Bizonytalan gazdasági helyzetben átalányáras szerződést igen nehéz kötni, elképesztően nagy az árkockázat. Most például azt látjuk, hogy az építőipar anyagárak emelkedése lassul, a munkadíjak azonban még mindig emelkednek. Ennek következménye pedig az lehet, hogy egy-egy projekt további költségnövekedésre számíthat”– mondta Sárkány Márk.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”