Mintaprojekt lett a Tóparti Gimnázium energetikai felújítása

2023. 06. 01., 14:41

Az építőipari beruházásokra vonatkozó közbeszerzések közel 50 százalékát energetikai felújításokra írják ki, amelynek célja az épületek rezsijének csökkentése. A közel 9500 hazai közoktatási intézmény szinte mindegyikében szükség lenne ilyen irányú fejlesztésre – derül ki a BUILD IT Mérnökiroda összefoglalójából.

A BUILD IT Mérnökiroda szerint szinte mindegyik közoktatási intézmény épülete energetikai fejlesztésre szorul, amelynek elsődleges célja a fenntartási költségek csökkentése. A sokszor 50-60 évesnél is régebbi épületek kialakítása enélkül magas rezsiköltségeket eredményezhet.

„Bár a közoktatási intézmények nagyrésze a teljeskörű felújítást is igényelné, jelen gazdasági helyzetben a legfontosabb, hogy energetikai szempontok szerint legyen az épület a lehető legjobb állapotban. Így megelőzhetőek a magas rezsiköltségek. Az építőipari beruházásokra kiírt közbeszerzési pályázatok – függetlenül attól, hogy oktatási intézmény vagy sem – hozzávetőlegesen 50 százaléka az energetikai felújítást célozza”– mondta Sárkány Márk, az iskolák energetikai felújítását is végző mérnökiroda ügyvezető igazgatója.

A székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium energetikai beruházása a közelmúltban indult, itt a projekt során felújítják a 8500 négyzetméter összes hasznos alapterületű épületegyüttes külső tetőteraszát, cserélik a homlokzati nyílászárókat, utólagos talajnedvesség elleni védelemmel látják el a falakat, szigetelik a homlokzatot. Felújításra kerül majd a fűtésrendszer, a víz- és szennyvízhálózat és a villamoshálózat is.

„A székesfehérvári gimnáziumhoz hasonló, energetikai megújulást fókuszba helyező projektek a leggyakoribbak mostanában. Természetesen modern tantermek kialakítása és bővítése is előfordul, azonban tisztán látszik, hogy az alacsony rezsiköltség szerepel most a legfontosabb helyen, ehhez pedig az energetikai korszerűsítésen át vezet az út” – tette hozzá az ügyvezető.

Építőipar: lassulni látszik az anyagárak emelkedése

Mint sok iparág, az építőipar is bizonytalansággal küzd, főként az építőanyagok beszerzése és a humánerőforrás költségeinek növekvő tendenciája miatt.

„Bizonytalan gazdasági helyzetben átalányáras szerződést igen nehéz kötni, elképesztően nagy az árkockázat. Most például azt látjuk, hogy az építőipar anyagárak emelkedése lassul, a munkadíjak azonban még mindig emelkednek. Ennek következménye pedig az lehet, hogy egy-egy projekt további költségnövekedésre számíthat”– mondta Sárkány Márk.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS