A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának november 16-i ülésén a munkaadók és a munkavállalók megállapodtak a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről.
A minimálbér 15 százalékkal bruttó 266 800 forintra (nettó 177 400 forintra) nő, míg a garantált bérminimum 10 százalékos emelés után bruttó 326 000 ezer forint (nettó 216 800 forint) lesz.
A felek, köztük a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, abban is megállapodtak, hogy január helyett már 2023. december 1-jével emelkednek az összegek – jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
A felek ajánlást fogalmaztak meg, hogy a versenyszférában a lehetőségek figyelembe vételével 2024. évben is meg kell őrizni a bérek reálértékét, ezért minden vállalkozást a saját üzleti, pénzügyi és bérpiaci helyzetének megfelelően további béremelésre ösztönöznek.
Tárgyalást kezdenek a bérrendszer megújításának olyan irányú koncepciójáról, amellyel a bérek hosszútávon megőrizhetik vásárlóerejüket.
Az ülésen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is részt vett, aki jelezte, hogy a kormány mielőbb megtárgyalja a javaslatokat és megalkotja a szükséges jogszabályokat.
A megállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írta alá.
Az óvatos keresletélénkítésre törekvő gazdaságpolitikának bizalmat kellett szavaznunk – indokolta a minimálbér-megállapodás aláírását Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Világgazdaságnak nyilatkozva.
„A munkaadói oldal egységes volt a 15 és 10 százalékos emelésben. A döntés hátteréről annyit érdemes tudni, hogy megvártuk a harmadik negyedéves GDP-adatot, amely meglehetősen kettős volt: egyrészt biztató, hogy véget ért a recesszió, másrészről éves alapon még mindig csökkent a kibocsátás, és ez azt vetíti előre, hogy egész évben recesszióban lesz a gazdaság. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy idén a kkv-szektor is recesszióban lesz” – fogalmazott a főtitkár.
Perlusz László elárulta: nagy vita előzte meg a tagok körében, hogy előrehozzák-e a megállapodást decemberre, nem is szeretnék, hogy ez gyakorlatként menjen át köztudatba. „Végül két okból fogadtuk el: az egyik, hogy a kormányzat jó előre meghosszabbította a Széchenyi-kártya fedezetét. A mostani kamatválságban nem tudnak felvenni piaci alapú hitelt a kkv-k, a Széchenyi-kártya program pedig mentőöv, amely biztosítja a hitelezést a kedvező 5 százalékos kamatozás mellett. Másrészről a kormányzat az energiahatékonyság terén is tett erőfeszítéseket, ez volt a legérzékenyebb kérdés az elmúlt egy évben.”
Az emelés mértékét szociális szempontból gondolták fontosnak, szükségesnek látták, hogy fennmaradjon a munkavállalók életszínvonala. Perlusz László hangsúlyozta, hogy ez szolidaritást is kifejez a munkavállalói oldal iránt. „Azt szeretnénk, hogy az átlagbérek emelésének tekintetében az igazodási pont a várható 2023-as éves infláció legyen.”
A VOSZ főtitkára leszögezte: „a megállapodás szövege még formálódik, de a garantált bérminimum megszűnését nem tartalmazza. Helyette most azt látták jónak, hogy megkezdődjön a bérstruktúra áttekintése és modernizálása, amelytől azt várják, hogy erős kötelezettséget vállaljanak a felek, köztük a kormányzat, amelynek meg kell teremtenie a jogszabályi feltételeket.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.