Melyek a „legrizikósabb” cégek Magyarországon?

Bár azzal meglepetést okoztak az eurózóna vállalatai, hogy a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai miatt a fizetésképtelenség terén nem romlott a helyzet 2020-ban, de a következő időszakban változhat a helyzet. A Coface nemzetközi hitelbiztosító szerint a pandémia pusztító hatását még nem lehet teljes egészében látni, komoly kockázatot jelent az úgynevezett „rejtett fizetésképtelenség”. Az európai gazdaságban sok cég most még működik, de vannak, amelyeknél csak idő kérdése, hogy fizetésképtelenné váljanak. A Coface szerint a magyar gazdaságban az építőipar mellett a szolgáltatási és a ruhaipari szektor is a rizikós ágazatok közé tartozik.

A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság vállalati csődöket és a fizetésképtelenségi eljárások számának növekedését vetítette előre, ám a Magyarország fontos kereskedelmi partnerének számító euróövezet, meglepetéssel szolgált. A 2020-as fizetésképtelenségi tényadatok szerint nem romlott a helyzet, ám ez az eredmény csak első látásra tűnik kedvezőnek. Ugyanis még nem látható teljes egészében a járvány tényleges hatása, többek között a szektorokon átgyűrűző folyamatok miatt – közölte a Coface. A világ egyik vezető hitelbiztosítója által készített kutatás szerint a vállalatok pénzügyi teljesítőképességének várható romlása és a fizetésképtelenségek száma közötti különbség nagyszámú „rejtett fizetésképtelenségre” utal. Azaz sok cég még nem került bajba, sikerült időben kitolniuk a fizetésképtelenséget, ám nem biztos, hogy végérvényesen meg tudják akadályozni: számos olyan vállalat van Európában, amely még nem ment csődbe, de valójában nem működőképes, és a következő időszakban valamilyen fizetésképtelenségi eljárás vár rá.

Európa

A Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi partnerének számító Németországban a fizetésképtelenségi eljárások száma 15 százalékkal csökkent 2020-ban, pedig a járvány miatt korábban a 9 százalékos növekedés is elképzelhető lett volna. Az, hogy növekedés helyett végül csökkenés következett be, elsősorban a fizetésképtelenségi eljárásokra bevezetett ideiglenes moratóriumnak volt köszönhető, amely időt adott arra, hogy a gazdaságösztönző intézkedések beérjenek. A Coface-elemzés azonban rámutat arra is, hogy a járvány előtt már recesszióban lévő német fém- és gépjárműiparban romlott a fizetésképtelenségi helyzet a múlt évben. A hitelbiztosító összefoglalója szerint Franciaországban is egyenetlenül érintette az ágazatokat a koronaválság, ám ennek ellenére a fizetésképtelenségek száma eddig minden szektorban csökkent, beleértve azokat is, amelyek több hónapra leállni kényszerültek. A szakértők úgy látják, hogy a rejtett fizetésképtelenség 22 ezer franciaországi vállalkozást érinthet, és a 2022-ig tartó időszakban derülhet ki, hogy talpon tudnak-e maradni.

Magyarország

A Coface-elemzésből kiderül az is, hogy a 2020 és 2021 első negyedévében indult felszámolási, végelszámolási és kényszertörlési eljárások alapján Magyarországon idén az építőipar mellett a szolgáltató szektorban és a kiskereskedelemben érintett cégek számítanak a legrizikósabbnak.

Szintén kockázatos szektor a ruhaipar, ebben az ágazatban egyetlen év alatt közel duplájára nőtt a felszámolási eljárások száma. Az újabb járványkorlátozások miatt pedig még rosszabb lehet a helyzet a következő időszakban. A Coface elemzői szerint ugyanakkor a magyar mezőgazdaság javított a korábbi eredményein, ebben a szektorban ugyanis csökkent az eljárások száma.

Mire lehet számítani?

Bár a járvány harmadik hulláma miatt rendkívül bizonytalan a gazdasági helyzet szerte Európában, a Coface-elemzés azt valószínűsíti, hogy növekedni fog a fizetésképtelenségi eljárások száma az európai piacon, a pandémiához köthető korlátozások enyhítésével párhuzamosan. Az, hogy a szigorítások kivezetésére mikor kerül sor az egyes országokban, az oltási programok hatékonyságától függ.

A hitelbiztosító szakértői szerint a fizetésképtelenségek alakulását nagyban befolyásolhatja az is, hogy az egyes államok meddig hajlandóak extra támogatást nyújtani. Különösen úgy, hogy a vállalkozások döntő részének – sok országban, például a francia piacon – csak 2022-től kell megkezdeniük a kedvezményes kölcsönök törlesztését. Magyarországon az is meghatározó lesz, hogy a belföldi fogyasztás mellett az exportkereslet mikor kerül tartósan emelkedő pályára.