Meghaladták a pandémia előtti mértéket a beszedett jogdíjak 2022-ben

2023. 10. 30., 17:22

2022-ben a 12,1 milliárd euró jogdíjat szedett be 116 országban 255 közös jogkezelő. Ez az előző évihez képest sosem látott mértékű, 26,7 százalékos növekedés – derül ki a jogkezelők nemzetközi szervezete, a CISAC éves jelentéséből. Közép- és Kelet-Európában viszont még alig tért magához a zeneipar, a magyarországi szerzői jogdíjak is veszítettek reálértékükből.

A közös jogkezelők nemzetközi szervezete, a CISAC éves összefoglaló jelentésének legfontosabb adata az, hogy 255 közös jogkezelő 116 országban összesen 12,1 milliárd eurószerzői jogdíjat szedett be 2022-ben. Ez 2021-hez képest soha nem látott mértékű, 26,7 százalékos növekedés. Természetesen ez a rendkívüli adat a pandémia sokkjából való kilábalásnak köszönhető, ami a 2021-ben elkezdődött felívelés után 2022-ben zárult le a legtöbb tekintetben. Éppen ezért érdemes a 2022-es adatot a 2019-ben, pandémia előtti utolsó évben beszedett jogdíjakkal összehasonlítani. Az akkori 10,07 milliárd euróhoz képest is jelentős, 19,8 százalékos az emelkedés.

A digitális lett a legnagyobb jogdíjbevételi forrás

A jogdíjak legjelentősebb forrásának hagyományosan a rádiós és televíziós felhasználások számítottak. A digitális jogdíjak azonban évek óta ezeknél jóval gyorsabban emelkedtek, és 2022-ben globális összesítésben lehagyták a rádiós-tévés bevételeket. Globálisan az összes jogdíj 35 százaléka digitális; az előző évihez képest 33,5 százalékkal emelkedtek az ilyen típusú bevételek. A 2019-es 2,09 milliárd euróhoz képest 2022-ben a duplája, 4,17 milliárd euró volt a digitális jogdíj.

A rádiós-tévés jogdíjak a teljes tortában 33 százalékot tesznek ki; ezek összege 2021-hez képest 11 százalékkal emelkedett. A harmadik legjelentősebb jogdíjforrás közül az élő- és háttérzene pedig jelentősen, 69,9 százalékkal nőtt az előző évihez képest, de még így is a 2019-es alatt maradt (7,9 százalékkal). Így ennek a jogdíjforrásnak a részaránya 22 százalékra csökkent.

Ugyanakkor közismert módon számos szerző még mindig joggal elégedetlen azokkal az összegekkel, amelyeket művei digitális felhasználásáért kap – írja a CISAC. Jól mutatja a szerzők alulértékeltségét, hogy a hangfelvétel-kiadók esetében a fenti 35 százaléknak több mint kétszerese, 71 százalék a digitális bevételek aránya. A 2022-ben és 2023-ban a legtöbb szolgáltató által bevezetett, átlagban kb. 10 százalékos áremelések sem fognak ezen a téren jelentős változást hozni.

Európa, Kelet-Közép-Európa, Magyarország

A globális adatok persze elfedik a különböző régiók, országok közötti, olykor igen jelentős különbséget. Így például vannak olyan országok, ahol jóval magasabb a digitális jogdíjak részaránya (Indonéziában 99,5 százalék!), különösen azokban a régiókban, ahol a hagyományos zeneipar és a hagyományos jogdíjforrások soha nem erősödtek meg. Az összes beszedett jogdíj több mint felét adó Európában viszont még mindig igaz, hogy a rádiós, televíziós felhasználások utáni jogdíj meghaladja a digitálisat (32 százalék és 28 százalék).

Az élő- és háttérzenei felhasználások utáni jogdíjak a kontinensen is a 2019-es adat alatt maradtak 7,3 százalékkal. Ennek részben az az oka, hogy míg a nagy fesztiválok visszatértek és komoly közönséget vonzottak 2022-ben, a kisebb helyszínek, klubok közül sok még mindig nehéz helyzetben volt.

Az Európában beszedett jogdíjak összesítve 26,1 százalékkal nőttek 2021-hez képest. Közép- és Kelet-Európában a növekedés ennél alacsonyabb, 20százalék-os volt; ugyanekkora mértékben nőttek a Magyarországon beszedett jogdíjak, 14,9 milliárd forintra. A 2019-es évvel való összevetésben hazánk jobban áll a régió többi országánál: a pandémia előtti jogdíjakhoz képest nálunk 9,4 százalékos a növekedés, ami elmarad a világátlagtól, de jóval magasabb a régiós 2,6 százaléknál. A gépzenei és élőzenei jogdíjak éves növekedése nálunk alacsonyabb az átlagnál, viszont, ha a 2019-es adattal való összevetést nézzük, akkor a globális -7,9 százalékhoz és a régiós -20 százalék-hoz képest jóval kisebb, mindössze 1 százalékos visszaesést látunk, vagyis a hullámvölgy több összehasonlításban is nálunk volt a legkisebb.

A digitális jogdíjak 2022-ben 12százalék-ot képviseltek Magyarországon, ami láthatóan elmarad az európai átlag 28 százaléktól, és a közép-kelet-európai átlagot követi. Ebben szerepe van annak is, hogy a hagyományos jogdíjtípusokban viszont az átlagnál erősebb a hazai beszedés; valamint annak, hogy mind nálunk, mind a régióban éppen most hozza be a digitális piac a korábbi nagy lemaradását. Egyenesen robbanásszerű növekedésről beszélhetünk: 2022-ben a globális 33,5 százalékhoz képest Magyarországon 46 százalék, a régióban 55 százalék volt az emelkedés. 2019-hez képest a digitális jogdíjak megötszöröződtek nálunk, míg világszinten duplázást látunk.

Az európai közös jogkezelők erősségét mutatja, hogy ha nem a beszedett jogdíjak abszolút értékét nézzük (ahol az Egyesült Államok vezet), hanem a GDP-arányos beszedéseket, akkor a „toplista” legerősebb szereplői az európai országok, az élen a történetileg is a közös jogkezelés bölcsőjének számító Franciaországgal. Magyarország ezen a globális toplistán a 19. helyen áll (míg az ország az egy főre eső GDP-t tekintve 49.). A régióban ebben a tekintetben nagy a szórás: Horvátország és Szlovénia 6. és 7. helyen szerepel a listán, Románia viszont a 46.

Kilátások, előrejelzések

A digitális bevételek kilátásairól a Futuresource piackutató előrejelzése olvasható a jelentésben. Mind a zenei, mind az on-demand videókat kínáló oldalak bevételei növekedni fognak a következő években, ugyanakkor a fejlett piacokon már nem tudnak a korábbi mértékben új előfizetőket szerezni a szolgáltatások, így pár év múlva már csak százalékban kifejezve egyszámjegyű növekedésre lehet számítani. Az alkotók és az őket képviselő szervezetek alkupozícióját erősíti, hogy a fogyasztók számára az egyik legfontosabb ok az előfizetésre az, hogy így eredeti tartalmakat érhetnek el.

A CISAC jelentéseiben mindig értékelik az elmúlt évet és a kilátásokat a nemzetközi szervezet vezetői is. Mind az elnök Björn Ulvaeus, mind az általános igazgató Gadi Oron felhívja a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligencia korábban nem látott lehetőségeket és egyben kihívásokat is jelent a szerzői közösség számára. Ezért nagyon fontos, hogy a törvényi szabályozás kialakításában, a fejlesztésekben az alkotók szavát is figyelembe vegyék a döntéshozók és a cégek.

A CISAC több más zeneipari szervezettel együtt kialakított egy hét alapelvből álló listát, hogy az MI-fejlesztések az emberi kreativitás szolgálatában történjenek. Eszerint az alkotók engedélye és méltányos kompenzációja a feltétele annak, hogy műveiket az MI-modellek betanításához felhasználhassák; a felhasznált jogvédett műveket nyilván kell tartani és az alkotókat erkölcsileg is elismerni; azonosíthatónak kell lennie, ha egy művet MI-alkalmazás generált; a szerzői jogvédelem csak azokat az alkotásokat illeti meg, amelyek létrehozásában ember is részt vett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.
2024-05-17 13:10:00
„A Kúria talán legfontosabb lépése annak rögzítése volt, hogy a bíróságnak nem elég konkrétumok nélkül, általánosságban megfogalmazott okokból mérsékelni a perköltséget, mert ez sérti a felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS