Megalakult az Országos Kamarai Választási Bizottság a NAK-nál

2022. 01. 11., 12:52

Megalakult a 2022. május 20-ára kitűzött agrárgazdasági kamarai választások lebonyolításának legfontosabb testülete, az Országos Kamarai Választási Bizottság.

Tavaly decemberben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Küldöttgyűlése 2022. május 20-ra tűzte ki a kamarai választások időpontját. Ehhez kapcsolódóan 2022. január 10-én megalakult az Országos Kamarai Választási Bizottság, amely az agrárgazdasági kamarai választások lebonyolításának legfontosabb testülete. Az OKVB feladata egyebek mellett a jelölő szervezetek és a megyei küldöttjelölti listák nyilvántartásba vétele, a küldöttválasztás eredményének megállapítása, illetve a megyei, majd az országos küldöttgyűlés összehívása.

Az OKVB öt tagját a NAK Országos Elnöksége választotta meg független, jogi, illetve választási eljárási tapasztalatokkal rendelkező szakértők közül.

Az Országos Elnökség által választott OKVB-tag dr. Csák Csilla, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, a kar Civilisztikai Tudományok Intézetének intézetigazgató egyetemi tanára; dr. Kurucz Mihály, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar professzora; dr. Lovászy Csaba, ügyvéd, a Földművelésügyi Minisztérium korábbi helyettes államtitkára; dr. Reiniger Balázs ügyvéd, illetve dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára.

Az OKVB további tagja a NAK jogi ügyekért felelős vezetője, dr. Szajlai Zoltán, a testület titkári teendőit pedig dr. Mikó András ügyvéd látja el. Az OKVB tagjai maguk közül dr. Lovászy Csabátválasztották meg elnöknek.

Az OKVB tagjainak mandátuma az országos alakuló küldöttgyűlésig tart. Az OKVB tagja lesz még a kamarai választásokra listát állító jelölő szervezet(ek) egy-egy képviselője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS