Még a Fülöp-szigetekről is szavaztak a Puskás Arénára, amely Az Év Stadionja lett!

2020. 03. 24., 16:45

A Puskás Aréna nyerte a 2019-es Év Stadionja címet a Stadium Database honlapján tartott közönségszavazáson. A több mint 30 000 szavazó közel fele a hazai sportlétesítményre is szavazott, melynek köszönhetően a bajnokok arénája az arénák bajnoka lett! A nevéhez, történetéhez és történelméhez hűen átépített Arénát a szintén évtizedes hagyományokkal rendelkező Középülettervező Zrt., a KÖZTI tervezte.

A világ élvonalába tartozó, futballarénákkal foglalkozó Stadium Database nevű tematikus oldal – www.stadiumdb.com – február közepén hirdette meg a versenyt a 2019-ben átadott legszebb sportlétesítmények számára.

A részvételi feltételek szigorúak, de egyértelműek voltak: a listára kizárólag a 2019-ben átadott, legalább 10 ezer néző befogadására alkalmas arénák kerülhettek fel. A díjat két kategóriában hirdették meg: egyrészt egy szakmai zsűri 3 ismérv – szerkezeti felépítés, funkcionalitás és innováció – alapján választott győztest (ebben a kategóriában a Tokiói Olimpiai Stadion után a Puskás Aréna megosztott második helyezett lett), másrészt a nagyközönség március 15-ig leadott szavazatai döntötték el, melyik sportlétesítmény a legvonzóbb.

Az internetes lap olvasói 19 ország 21 stadionjára szavazhattak. A végső döntőbe 5 létesítmény került be: a Puskás Aréna mellett a Tottenham Hotspur, a Real Sociedad, a katari Al-Wakrah és a dunaszerdahelyi MOL Aréna. A világ 107 országából érkeztek voksok. A Stadium Database adatai szerint a Puskás Aréna minden második szavazótól kapott jelölést, és az első napokat kivéve mindvégig az első helyen állt, míg végül torony magasan, 57 613 ponttal zárt.

A XXI. század kihívásainak maximálisan eleget tevő épület már eddig is tarolt a legtöbb szakmai fórumon. A közelmúltban Kossuth-díjjal kitüntetett tervező, Skardelli György azt nyilatkozta a Puskás Arénáról: „Annak drukkolok, hogy szeressék az emberek, legalább annyira szeressék, mint a régi épületet.” A kimagaslóan aktív hazai részvétel mellett sok pont érkezett Szlovákiából, Lengyelországból, Argentínából, Indonéziából, Nagy-Britannából az USA-ból és a Fülöp-szigetekről is.

A győzelemmel pedig most egy hagyományt folytat a KÖZTI, hiszen tavaly szintén az általuk tervezett Diósgyőri DVTK Aréna érdemelte ki Az Év Stadionja elismerést.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS