Matolcsy György: 2 százalékpontos növekedési többletre van még szükség

2019. 03. 06., 08:00

A sikeres felzárkózáshoz hosszú távon még legalább 2 százalékpontos növekedési többletre van szükség, amit a hitelezés bővülése, a kis- és közepes vállalatok termelékenységének javítása, a fogyasztás gyorsabb emelkedése és a személyi jövedelemadó 9 százalékra csökkentése segíthetne elő – erről beszélt Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank újabb hat évre kinevezett elnöke a Növekedés.hu-nak adott, szerdán megjelent interjúban.

A korábbi prognózisokat alaposan meghaladó, közel 5 százalékos tavalyi növekedés azért is kiemelkedő, mert egy olyan környezetben valósult meg, amikor az európai konjunktúra fokozatosan a lejtőre került – emelte ki Matolcsy György.

A GDP-arányos hitelállomány Magyarországon alig több mint harmada az EU átlagának és fele a többi visegrádi ország szintjének - fejtette ki Matolcsy György utalva arra, hogy a hitelbővülésnek akkor lehet erős növekedésösztönző hatása, ha a vállalatok technológiai fejlesztésre használják fel a pénzt. Ez hozzájárulhat egy másik jelentős növekedési tartalék kiaknázásához, a kis- és közepes vállalatok termelékenységének javításához.

A fogyasztás gyorsabb emelkedése főleg akkor növeli a GDP-t, ha nagyobb részben hazai termékekre és szolgáltatásokra irányul - hívta fel a figyelmet a jegybankelnök.

A személyi jövedelemadó 9 százalékra csökkentése szerinte további kedvező hatásokkal járna, mert a nettó bérek emelkedése – amellett, hogy ösztönözné a fogyasztás növekedését – még több embert ösztönözne munkavállalásra.

A sikeres felzárkózás valóra váltásához versenyképességi reformokra van szükség, amelynek kulcsterületei egy új kkv stratégia, a teljes foglalkoztatás biztosítása, egy megújuló pénzügyi modell, a megfelelő humán tőke és a hatékony állami működés – összegezte Matolcsy György.

A vállalati hitelezés növekedési üteme a jegybankelnök szerint jelenleg megfelelő, azonban szerkezete nem kellően egészséges. Fontos, hogy a vállalkozásoknak legyen lehetőségük kedvező, fix kamatozás mellett elvégezni a versenyképességük javításához szükséges beruházásokat, ezért döntött a jegybank az NHP fix elindításáról.

Matolcsy György arra is kitért, hogy az MNB vizsgálja, milyen módon tudná elősegíteni a magyar vállalatikötvény-piac fejlesztését. A piac jelenlegi mérete elmarad a legtöbb környező országban megfigyelhetőtől, pedig egy fejlett, jól működő kötvénypiac egészséges versenyt idézhet elő a bankhitelekkel.

Az MNB elnöke szerint sok banki szolgáltatás még mindig indokolatlanul drága Magyarországon, például a pénzforgalmi területen. Egyes régiókban túlbankosodás jellemző - vélekedett utalva arra, hogy a hatékonyság-növelés egyik forrása szerinte a konszolidáció. A magyar piac pénzügyi igényeit fenntartható módon öt-hat univerzális nagybank tudná ellátni.

Ami az azonnali fizetési rendszer év közepére tervezett bevezetését illeti, a fejlesztési folyamatok ütemterv szerint haladnak - ismertette a jegybankelnök. Az azonnali fizetések elszámolását biztosító központi infrastruktúra kialakítása a GIRO Zrt.-nél tulajdonképpen megtörtént, jelenleg a rendszer tesztelése és finomhangolása zajlik, a bankok és egyéb pénzforgalmi szolgáltatók pedig folyamatosan fejlesztik és tesztelik a saját rendszereiket.

Az ország felminősítésével kapcsolatos kérdésre Matolcsy György megjegyezte: legfőbb ideje volt. A piaci befektetők évek óta látják Magyarországban azt a stabilitást és biztonságot, amit a hitelminősítők csak megkésve ismertek el – mondta utalva arra, hogy a közeljövőben további felminősítésre számít a Moody's részéről is.

Matolcsy György szerint devizakötvény kibocsátásra nincs szükség, mert a növekvő bérek mellett a magyar gazdaságban elég megtakarítás képződik a csökkenő államháztartási hiány finanszírozásához. Az ország külső sérülékenységét szerinte az csökkentené leginkább, ha az állam devizaadóssága nullára csökkenne, és erre a kedvező gazdasági folyamatok középtávon lehetőséget is teremtenek.

Arról is beszélt, hogy vonzóbb lakossági állampapír termékekre van szükség, emellett hatékonyabb, elérhetőbb és jobban ügyfélbarát értékesítési hálózat fejlesztését tartaná kívánatosnak, elsősorban vidéken. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS